Bár a kormányzat az elmúlt években nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy stratégiai ágazatként tekint a sportra, és ezt igazolta is a fejlesztésekre költött száz, sőt mostanra inkább ezermilliárdokkal. A foglalkoztatottsági adatokban ennek eddig semmi nyoma nincs. Az Eurostat közelmúltban publikált adatai szerint uniós összevetésben itthon kifejezetten kevesen dolgoznak a sport területén. Ráadásul három-négy éves időtávon érdemi növekedés sem látszik a foglalkoztatottak számában, holott ebben az időszakban elég sok ember lépett be a munkaerőpiacra Magyarországon.

Húszezer sportmunkás sincs Magyarországon

Az Eurostat kimutatása szerint az EU-ban összesen valamivel több, mint 1,7 millió ember dolgozik a sport területén, ami az összes munkavállaló 0,8 százaléka. Ez utóbbi mutatóban azonban az egyes országok között elég jelentős eltérés van. A listát vezető svédeknél 1,6 százalék a sport részesedése, de 1 százalék felett van az Egyesült Királyságban, Finnországban, az észteknél és az íreknél is. Sőt, az unión kívül ennél is magasabb számokat is láthatunk: Izlandon például már majdnem minden negyvenedik munkavállaló a sport területén ténykedik.

Magyarországon viszont csak 0,4 százalék a sport részedése a foglalkoztatottságban, ami holtversenyben a második legalacsonyabb az egész EU-ban. Ennél csak a románok mutatója volt alacsonyabb, a szlovákoknál és a bolgároknál pedig hasonló a helyzet, mint Magyarországon.

Itthon egyébként a 2010-es kormányváltást követően, amikor Orbán Viktor stratégiai ágazattá emelte a sportot, látványosan nőtt a szektorban dolgozók száma, ez a folyamat azonban 2014-ben megtorpant. Sőt, 2015 és 2017 között esett a sporttal foglalkozók száma, és csak tavaly sikerült újra elérnünk a 2015-ös szintet.

Mindez azért érdekes, mert az állam 2014 után kezdte csak el igazán önteni a pénzt a sportba. Bár korábban sem spóroltak, a stadionépítések az elmúlt öt évben pörögtek fel igazán, a tao-rendszer is az előző néhány esztendőben tetőzött (legalábbis eddig), az egyéb közvetlen támogatásokról, és infrastrukturális fejlesztésekről nem is beszélve. Az Eurostat egy másik adatgyűjtése szerint 2017-ben az összes kormányzati kiadáshoz viszonyítva messze Magyarország költötte a legtöbbet sportra. Összegszerűen ez közel 1,5 milliárd euró volt, szinte hajszálpontosan ugyanannyi, amennyit a 2010 és 2014 közötti teljes kormányzati ciklusban ilyen célra szánt a kormány.

A tömegsportra csak aprópénz jutott

Ilyen mértékű költekezés után valahol jogos elvárás lenne, hogy az állami milliárdok a foglalkoztatásban is megjelenjenek, ez azonban, amint láthattuk, nem történt meg. A magyarázat valószínűleg az, hogy a kormány elsősorban a – néhányak kiváltságának számító –

versenysport fejlesztésével képzelte el a sport stratégiai ágazattá alakítását, a jóval több embert foglalkoztató tömegsportra nem igazán költött.

Bár ebben az elmúlt időszakban talán látható némi elmozdulás, a kormányzati fókusz – nyilván politikai okokból – továbbra sem a szabadidősporton van. A teljes sportra szánt összegnek még úgy is csak a töredéke megy erre, hogy három-négy év késéssel mostanra nagyjából beindultak a tanuszoda és tornaterem-fejlesztések is. Az ezekre szánt pénz azonban még mindig nem mérhető egy Puskás stadionhoz, vagy éppen a kézilabda Európa Bajnokságra épülő csarnokhoz.

Éppen ezért hatalmas ferdítés, amikor a kormányzat a jótékony egészségügyi hatásokkal próbálja legitimálni a százmilliárdos sportköltéseket. Ilyen hatása ugyanis csak a tömegsportnak van, vagy lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValós kutatási eredményeket torzított felismerhetetlen hazugsággá a miniszterelnöki sportmegbízottA tényleges egészségügyi megtakarítást hozó szabadidősportra szinte semmit nem költ a kormány. De akkor miért kell ezt kamuzni?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztos, hogy kell ennyit költeni az élsportra?"Projekt kell." De egyszer el fog jönni az igazság pillanata, és minél később térünk vissza az értelmes szintű és hatékonyságú sportfinanszírozáshoz, annál nagyobb lesz a koppanás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat foglalkoztatás sport szabadidősport versenysport Olvasson tovább a kategóriában