Hiába ölt bele ezermilliárdokat a kormány, nem lett stratégiai ágazat a sport

Bár a kormányzat az elmúlt években nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy stratégiai ágazatként tekint a sportra, és ezt igazolta is a fejlesztésekre költött száz, sőt mostanra inkább ezermilliárdokkal. A foglalkoztatottsági adatokban ennek eddig semmi nyoma nincs. Az Eurostat közelmúltban publikált adatai szerint uniós összevetésben itthon kifejezetten kevesen dolgoznak a sport területén. Ráadásul három-négy éves időtávon érdemi növekedés sem látszik a foglalkoztatottak számában, holott ebben az időszakban elég sok ember lépett be a munkaerőpiacra Magyarországon.

Húszezer sportmunkás sincs Magyarországon

Az Eurostat kimutatása szerint az EU-ban összesen valamivel több, mint 1,7 millió ember dolgozik a sport területén, ami az összes munkavállaló 0,8 százaléka. Ez utóbbi mutatóban azonban az egyes országok között elég jelentős eltérés van. A listát vezető svédeknél 1,6 százalék a sport részesedése, de 1 százalék felett van az Egyesült Királyságban, Finnországban, az észteknél és az íreknél is. Sőt, az unión kívül ennél is magasabb számokat is láthatunk: Izlandon például már majdnem minden negyvenedik munkavállaló a sport területén ténykedik.

Magyarországon viszont csak 0,4 százalék a sport részedése a foglalkoztatottságban, ami holtversenyben a második legalacsonyabb az egész EU-ban. Ennél csak a románok mutatója volt alacsonyabb, a szlovákoknál és a bolgároknál pedig hasonló a helyzet, mint Magyarországon.

Itthon egyébként a 2010-es kormányváltást követően, amikor Orbán Viktor stratégiai ágazattá emelte a sportot, látványosan nőtt a szektorban dolgozók száma, ez a folyamat azonban 2014-ben megtorpant. Sőt, 2015 és 2017 között esett a sporttal foglalkozók száma, és csak tavaly sikerült újra elérnünk a 2015-ös szintet.

Mindez azért érdekes, mert az állam 2014 után kezdte csak el igazán önteni a pénzt a sportba. Bár korábban sem spóroltak, a stadionépítések az elmúlt öt évben pörögtek fel igazán, a tao-rendszer is az előző néhány esztendőben tetőzött (legalábbis eddig), az egyéb közvetlen támogatásokról, és infrastrukturális fejlesztésekről nem is beszélve. Az Eurostat egy másik adatgyűjtése szerint 2017-ben az összes kormányzati kiadáshoz viszonyítva messze Magyarország költötte a legtöbbet sportra. Összegszerűen ez közel 1,5 milliárd euró volt, szinte hajszálpontosan ugyanannyi, amennyit a 2010 és 2014 közötti teljes kormányzati ciklusban ilyen célra szánt a kormány.

A tömegsportra csak aprópénz jutott

Ilyen mértékű költekezés után valahol jogos elvárás lenne, hogy az állami milliárdok a foglalkoztatásban is megjelenjenek, ez azonban, amint láthattuk, nem történt meg. A magyarázat valószínűleg az, hogy a kormány elsősorban a – néhányak kiváltságának számító –

versenysport fejlesztésével képzelte el a sport stratégiai ágazattá alakítását, a jóval több embert foglalkoztató tömegsportra nem igazán költött.

Bár ebben az elmúlt időszakban talán látható némi elmozdulás, a kormányzati fókusz – nyilván politikai okokból – továbbra sem a szabadidősporton van. A teljes sportra szánt összegnek még úgy is csak a töredéke megy erre, hogy három-négy év késéssel mostanra nagyjából beindultak a tanuszoda és tornaterem-fejlesztések is. Az ezekre szánt pénz azonban még mindig nem mérhető egy Puskás stadionhoz, vagy éppen a kézilabda Európa Bajnokságra épülő csarnokhoz.

Éppen ezért hatalmas ferdítés, amikor a kormányzat a jótékony egészségügyi hatásokkal próbálja legitimálni a százmilliárdos sportköltéseket. Ilyen hatása ugyanis csak a tömegsportnak van, vagy lenne.