Az egész Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakóépületek kivitelezési költségei az elmúlt nyolc évben. Itthon 2018-ban bő harmadával kellett többet fizetni az építkezésekért, mint 2010-ben, miközben az unió egészében csak 13 százalékkal emelkedtek a költségek. Nem egy országban – például a lengyeleknél – pedig még csökkentek is – derül ki az Eurostat napokban frissített adataiból.
A hazai drágulás tulajdonképpen folyamatos volt, azaz még 2016-ban is kitartott, pedig abban az évben az uniós források időleges elapadása miatt az építőipari termelés nagyon látványosan bezuhant. Utána viszont a támogatások visszatérése újabb lökést adott a szektornak, ami az árakat is még jobban felhajtotta, így a drágulás az elmúlt két évben pörgött fel igazán: tavaly 5, tavalyelőtt közel 7 százalékkal emelkedtek a lakóházak építési költségei.
Érdekesség, hogy a kiadásokat ugyan itthon is elsősorban az egyre dráguló munkaerő dobta meg, mégsem ez volt az, ami miatt Magyarország uniós éllovassá vált. Nálunk a személyi kiadások bő másfélszeresére ugrottak 2010 és 2018 között, ami az alig több mint 10 százalékos uniós növekedéshez képest magasnak tűnhet, valójában azonban nem kiugró. A lettek például dupláztak ugyanebben az időszakban, és Litvániában is 60 százalékos növekedést mértek. Romániában pedig ugyan csak 53 százaléknál tart a mutató, ám náluk még nem jött ki a 2018-as adat, azaz a magyarországival lényegében azonos növekményt ők hét év alatt hozták össze.
Igen ám, de ezekben az országokban a munkaerő drágulásával párhuzamosan az építkezéshez szükséges anyagok vagy olcsóbbak lettek, vagy csak kismértékben emelkedett az áruk. Lettországban például 2016-ban még jó 6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni ezekért, mint hat esztendővel korábban, és bár azóta meglódultak az árak, a 2010-es szintet még mindig nem érték el.
Itthon azonban a munkaerő mellett a lakóépületek kivitelezésénél használt anyagok ára is folyamatosan emelkedett, nyolc év alatt több mint 20 százalékkal. Ennél nagyobb növekedés csak Svédországban és az Egyesült Királyságban volt, de ott is csak hajszálnyival múlták felül a magyar adatot.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
