Amennyiért Budapesten 150 négyzetméternyi luxust kapsz, máshol csak egy szobakonyhát
Érdekes listát közölt a Knight Frank ingatlanpiaci tanácsadó cég arról, hogy a világ egyes városaiban mennyibe kerülnek a luxusingatlanok. A társaság a The Wealth Report című kiadványában azt számolta ki, hogy 2018-as árakon hány négyzetméternyi ilyen lakást vásárolhatunk az egyes nagyvárosokban egymillió dollárért, azaz jelenlegi árfolyamon 276 millió forintért.
A szórás elég nagy: Monacóban, ahol a legmagasabbak az árak, ennyi pénzből csak egy 16 négyzetméteres garzon jönne ki, de Hongkongban is be kell érniük az egymillió dollárból gazdálkodóknak 22 négyzetméterrel. Ezzel szemben Fokvárosban 177, Sao Paulóban pedig ennél is több, 200 négyzetmétert vásárolhatunk ebből az összegből. Sőt még Dubajban is egy közel 150 négyzetméteres luxusapartmant vehetünk, ha dollármilliomosként vágunk neki a vásárlásnak.
A listán Budapest sajnos nem szerepel, de a Knight Frank módszertana alapján nem nehéz megbecsülni, hogy a magyar fővárosban mi a helyzet. A tanácsadó cég ugyanis az ingatlanok legdrágább 5 százalékát vonta be az elemzésébe. Márpedig az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a nálunk regisztrált tranzakciók esetében a felső 5 százalék átlagos négyzetméterára 1,07 millió forinttól indult tavaly, a mediánja pedig 1,89 millió forint volt.
Ez alapján Budapesten durván 150 négyzetméternyi luxusingatlan jön ki egymillió dollárból,
kevesebb, mint a Knight Frank elemzésébe bevont legolcsóbb piacon, Sao Paulóban, de jóval több, mint mondjuk Isztambulban. Csak összehasonlításképpen, a cég listájának élén végző Monacóban egy négyzetméterért több mint 17 millió forintot kérnek.
A luxuslakások piaca egyébként eléggé felemásan teljesített. A társaság által vizsgált száz város háromnegyedében emelkedtek az árak, ahol azonban csökkentek, ott többnyire elég jelentősen. A legjobban a Fülöp-szigeteki Manila teljesített 11,1 százalékos drágulással, de több európai város is az élbolyban végzett. A második például Edinburgh lett (+10,6 százalék), a harmadik pedig Berlin (+10,5) százalék. Utóbbit a megugró kereslet mellett továbbra is a korlátos kínálattal magyarázták, míg Manilában évek óta ilyen ütemben emelkednek az árak, sőt nemrégiben ennél is gyorsabb volt a drágulás.
A lista másik végén a nem túl vonzó befektetési célpontnak számító nigériai Lagos van, ahol a luxuslakások értékük negyedét vesztették el egy év alatt, de 10 százalékos visszaesés volt Vancouverben és Isztambulban is. Utóbbit valószínűleg szintén a nem túl kedvező politikai helyzet magyarázza, míg a kanadai városban a politikai döntéshozóknak sikerült egy masszív adócsomaggal leverni az árakat. Erre egyébként máshol is volt kísérlet: Hongkongban, Pekingben és néhány más kínai városban is próbálkoztak adók bevezetésével, ám így is csak a növekedés ütemét sikerült visszavetni.
Londonban viszont elég volt a Brexit is ahhoz, hogy zuhanjanak az árak.
A brit főváros egészében a Knight Frank 4,4 százalékos áresést mért, de külön jelezték, hogy olyan környékek is voltak, ahol 20 százalékos csökkenést tapasztaltak.
Budapest sajnos ezen a listán sem szerepel, pedig vélhetően eléggé elöl lenne a magyar főváros. Ugyanez a tanácsadó cég egy év eleji elemzésében arra jutott, hogy Budapesten 2017 és 2018 harmadik negyedéve között 19 százalékkal ugrottak meg a lakásárak (az összes kategóriát egy kalap alá véve), ami az egész világon a harmadik legnagyobb mértékű drágulás volt. Bár a luxusingatlanoké egy teljesen külön piac, az általános áremelkedés minden bizonnyal itt is látványosan felfelé húzta az árakat, még ha nem is olyan mértékben, mint az olcsóbb lakásoknál.
A különbség oka – amire a budapesti lakásárrobbanást bemutató cikkünkben is rámutattunk -, hogy míg a piac alsó végén nagyobb a tülekedés, és nem ritka, hogy egymásra licitálnak a vevők, addig a piac felső végében ez már nem igaz. Itt inkább az eladóknak kell engedni – nekik viszont gyakran nem sürgős, hajlamosabbak arra, hogy sokáig hirdessék az ingatlant, amíg nem találnak valakit, aki kifizeti nekik a magasabb vételárat.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
