Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 26. 06:55 Élet

Magyarországon több ember „sportol” a munkahelyén, mint a szabadban

Egészen bizarr képet fest az európaiak sportolási szokásairól egy nemrégiben publikált Eurobarometer kutatás. Az elemzés két, talán legfontosabb tanulsága, hogy az uniós állampolgárok egyre kevesebbet mozognak, illetve, hogy az EU ebből a szempontból is kettészakadt: míg északon és nyugaton a többség sportol, addig délen és keleten nem.

Mikor 2009-ben először mérték fel az Európai Bizottság megbízásából az európaiak fizikai aktivitását, kiderült, hogy ijesztően sokan vannak, akik soha nem mozognak. Ráadásul a helyzet tovább romlott azóta. Míg nyolc éve a megkérdezettek 39 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2013-ban már 42, jelenleg pedig 46. A mostani felmérés szerint a 28 tagállamból 21-ben csökkent az aktivitás, Horvátországban például 27 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem sportolnak.

 


Az országok között elég nagy a szórás. Míg Bulgáriában, Horvátországban és Portugáliában az emberek több, mint kétharmada teljesen inaktív, addig Finnországban, Svédországban és Dániában legfeljebb 20 százalék ez a mutató. Általánosságban a gazdaságilag fejlettebb országokban többet mozognak az emberek. Ebben szerepe lehet annak, hogy a legtöbb tudományos kutatás szerint a szabadidősport közgazdasági értelemben luxusjószág, azaz a jövedelem emelkedésénél nagyobb mértékben nő az erre fordított pénz*A luxusjószágok jövedelemrugalmassága nagyobb mint egy, ami azt jelenti, hogy a jövedelem 1 százalékos emelkedése a keresletükben ennél nagyobb mértékű emelkedést eredményez..

Magyarország európai összevetésben nem áll különösen jól, bár festettek már ennél sokkal rosszabb képet a magyarok sportolási szokásairól. A legutóbbi, 2009-ben készített KSH időmérleg szerint például átlagosan napi hat percet fordítottunk sportolásra. A nevetségesen alacsony szám úgy jött ki, hogy a magyarok mindössze 6,7 százaléka tüntette fel a sportolást napi rutinjában, ők viszont átlagosan 85 percet szántak rá.

 

A mostani felmérés valamivel kedvezőbb, hiszen a megkérdezett magyaroknak csak az 53 százaléka mondta azt, hogy soha nem sportol. Minden harmadik magyar viszont hetente legalább egyszer, kilenc százalékuk pedig heti ötször sportol. Az eredményt viszont árnyalja, hogy Magyarországnál csak négy országban nőtt nagyobb mértékben a teljesen inaktívak aránya 2013 óta.

Jobb a helyzet, ha az egyéb fizikai aktivitást nézzük. Ilyet már a magyarok 44 százaléka végez legalább heti egyszer. Az viszont nem derül ki egyértelműen, hogy mit értenek sport és fizikai aktivitás alatt a megkérdezettek. Ebben iránymutató lehet az, hogy hol végzik ezeket a tevékenységeket, erre a kérdésre pedig elképesztő válaszok érkeztek Kelet-Európában. Térségünkben ugyanis a lakosság nagy része – egyes országokban közel 60 százaléka – főleg otthon mozog, illetve végez egyéb fizikai tevékenységet. 

 

Magyarország ebből a szempontból kifejezetten érdekes. Amellett, hogy nálunk is 59 százalék adta meg az otthonát a sportolás, fizikai aktivitás helyszínéül, itt volt a legkevesebb a szabadban sportolók aránya, és nagyon kevesen járnak fitnesztermekbe, sportcenterekbe is*Erre a kérdésre több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni.. Meglepően sokan mozognak viszont a munkahelyükön, valamint az oda vezető úton. Az egész kutatás talán legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy

Magyarországon több ember sportol, illetve végez egyéb fizikai aktivitást a munkahelyén, mint a szabadban. Más ilyen ország nincs.

Ezek az eredmények viszont erősen árnyalják a korábbiakat. Ugyanis abból, hogy a fizikai aktivitáshoz viszonylag kevesen választják a direkt ilyen célra kialakított intézményeket és parkokat, arra lehet következtetni, hogy az emberek nem egészen a hagyományos értelemben vett sportolást értik fizikai aktivitás alatt.

A csökkenő aktivitásnak egyébként negatív gazdasági hatásai vannak. Néhány hónapja Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott próbálta eladni a kormány sportpolitikáját azzal, hogy minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Akkori cikkünkben azt írtuk, hogy ez valóban igaz, azzal a különbséggel, hogy nem általában a sportra, hanem a szabadidősportra elköltött pénz térül meg kétszeresen, vagy akár ennél is nagyobb mértékben egészségügyi oldalon. Az idei költségvetésben azonban a sporthoz betervezett összeg kevesebb mint 0,5 százalékát fordítják szabadidősportra.

 

Azaz a sportra költött pénz 99,5 százaléka megy látvány- és versenysportokra és az ezekhez kapcsolódó létesítményekre.

Ahogy az a Eurobarometer felmérésből látszik, lenne feladata a kormánynak, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a sportolásra az átlagpolgárok számára is. Például egész biztos többet mozognának a szabadban az emberek, ha lennének ehhez megfelelő létesítmények és parkok, és fizetős helyekre is többen járnának, ha létezne egy átgondolt támogatási rendszer.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Eurobarometer sport szabadidősport Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.