A járvány ötödik hulláma a visegrádi régió összes országában a napi új esetszámok meredek emelkedésével járt a héten. Magyarországon és Csehországban az elmúlt napokban rekordszámú beteget regisztráltak, így már a decemberi csúcs közelében alakul az új fertőzöttek számának hétnapos mozgóátlaga. A járványgörbe mostanra Szlovákiában is emelkedőbe fordult, és Lengyelországban is meredeken ível felfelé.
Az újabb hullám erősödését mutatják a koronavírushoz köthető halálesetek napi adatai is Magyarországon és Szlovákiában, míg a cseh és a lengyel halálozási statisztika egyelőre csökkenőben van – az ellentétes tendenciákon aligha lehet okunk meglepődni, a halálozási adatok némi késéssel követik a fertőzöttek számának alakulását, aminek hossza az aktuális variáns okozta betegség lefolyásától, az országokban élők átoltottságától és az előző hullámok erejétől is függ.
A súlyos megbetegedések számáról a kórházban kezelt koronavírusosok száma árulkodik leginkább, aminek tükrében egyelőre még nem mutatkozott meg az újabb hullám felfutása a régiós országokban.
Az oltottság alakulásával kapcsolatban mára leginkább az emlékeztető vakcinát felvettek aránya vált fontossá. Magyarország e tekintetben a régiós szomszédokhoz képest jól áll, uniós összehasonlításban viszont már kevésbé: a legfrissebb adatok szerint a magyarok 36 százaléka kapta meg a harmadik oltását, míg ez az arány az Európai Unió egészét nézve a negyven százalékot közelíti. Csehországban a lakosság közel egyharmada vette fel az emlékeztető oltását, míg ugyanez az arány Lengyelországban és Szlovákiában még a 25 százalékot sem éri el. Az oltakozás elmúlt néhány napi ütemét nézve Magyarországon a vakcináció viszonylag lassúnak számít, főleg az uniós átlaghoz és a cseh oltási program sebességéhez képest.
A romló járványhelyzet ellenére Csehországban az új kormány végül eltörölte elődjének azt a rendeletét, amely márciustól a hatvan éven felüli lakosság és bizonyos munkakörök betöltői számára kötelezővé tette volna az oltást. A döntést Petr Fiala miniszterelnök a várható társadalmi feszültségekre hivatkozva hozta meg, ám leszögezte azt is, hogy kormánya szerint továbbra is a vakcina a legfontosabb eszköz a járvány elleni küzdelemben. Az országban azonban kötelezővé vált a munkavállalók heti két és a diákok heti egy tesztelése, amit antigén-önteszttel is el lehet végezni. Ez alól felmentést kapnak az oltottak, az egészségügyi dolgozók és a szociális szolgáltatásokat nyújtók is, amit az ellenzék élesen kritizál. Az oltottak számára havi öt PCR-vizsgálat költségét téríti az állami egészségbiztosító.
Lengyelországban Adam Niedzielski egészségügyi miniszter hétfői nyilatkozata szerint február közepén tetőzhet a járvány ötödik hulláma, addig rekordszintű napi fertőzési adatokra lehet számítani. Mindeközben a miniszterelnök tizenhét fős egészségügyi tanácsadó-testületét tizenhárom szakértő elhagyta az ország felkészültségét kritizálva az omikron variáns okozta fenyegetéssel szemben:
Teljesen felkészületlenül ér minket az omikron hulláma. Ne feledjék, hogy a lengyelországi hatalmas halálozási ráta nemcsak a beoltottak alacsony arányával függ össze, hanem azzal is, hogy nagyon elavult egészségügyi rendszerünk van
– nyilatkozta a testületből kilépő Dr. Konstanty Szuldrzynski a TVN24-nek.
A lemondó tagok nemcsak a járvány elleni óvintézkedések és az egészségügyi politikája miatt kritizálták Mateusz Morawiecki kormányát, hanem a koronavírussal, illetve az oltással szemben szkeptikus megnyilvánulások ellen is szigorúbb fellépést vártak volna el.
Szlovákiában az omikron variáns terjedésével kapcsolatos legnagyobb aggodalom egyelőre a tesztelési kapacitások szűkösségével kapcsolatos. Az országban viszont a héten a régiós szomszédokhoz hasonlóan szintén felmerült a karantén időtartamának öt napra történő lerövidítése, hogy a fertőzött dolgozók minél kevesebb időre essenek ki a munkából (miközben a tudományos konszenzus inkább arra hajlik, hogy az öt nap kevés). A szlovák kormány szigorításokról is döntött a héten: szerdától például már a szabadban is kötelező a maszkviselés, ha nem lehet tartani a kétméteres távolságot az emberek között, illetve a magas kockázatú rendezvények már csak három oltás felvétele után látogathatók.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
