A járvány ötödik hulláma a visegrádi régió összes országában a napi új esetszámok meredek emelkedésével járt a héten. Magyarországon és Csehországban az elmúlt napokban rekordszámú beteget regisztráltak, így már a decemberi csúcs közelében alakul az új fertőzöttek számának hétnapos mozgóátlaga. A járványgörbe mostanra Szlovákiában is emelkedőbe fordult, és Lengyelországban is meredeken ível felfelé.
Az újabb hullám erősödését mutatják a koronavírushoz köthető halálesetek napi adatai is Magyarországon és Szlovákiában, míg a cseh és a lengyel halálozási statisztika egyelőre csökkenőben van – az ellentétes tendenciákon aligha lehet okunk meglepődni, a halálozási adatok némi késéssel követik a fertőzöttek számának alakulását, aminek hossza az aktuális variáns okozta betegség lefolyásától, az országokban élők átoltottságától és az előző hullámok erejétől is függ.
A súlyos megbetegedések számáról a kórházban kezelt koronavírusosok száma árulkodik leginkább, aminek tükrében egyelőre még nem mutatkozott meg az újabb hullám felfutása a régiós országokban.
Az oltottság alakulásával kapcsolatban mára leginkább az emlékeztető vakcinát felvettek aránya vált fontossá. Magyarország e tekintetben a régiós szomszédokhoz képest jól áll, uniós összehasonlításban viszont már kevésbé: a legfrissebb adatok szerint a magyarok 36 százaléka kapta meg a harmadik oltását, míg ez az arány az Európai Unió egészét nézve a negyven százalékot közelíti. Csehországban a lakosság közel egyharmada vette fel az emlékeztető oltását, míg ugyanez az arány Lengyelországban és Szlovákiában még a 25 százalékot sem éri el. Az oltakozás elmúlt néhány napi ütemét nézve Magyarországon a vakcináció viszonylag lassúnak számít, főleg az uniós átlaghoz és a cseh oltási program sebességéhez képest.
A romló járványhelyzet ellenére Csehországban az új kormány végül eltörölte elődjének azt a rendeletét, amely márciustól a hatvan éven felüli lakosság és bizonyos munkakörök betöltői számára kötelezővé tette volna az oltást. A döntést Petr Fiala miniszterelnök a várható társadalmi feszültségekre hivatkozva hozta meg, ám leszögezte azt is, hogy kormánya szerint továbbra is a vakcina a legfontosabb eszköz a járvány elleni küzdelemben. Az országban azonban kötelezővé vált a munkavállalók heti két és a diákok heti egy tesztelése, amit antigén-önteszttel is el lehet végezni. Ez alól felmentést kapnak az oltottak, az egészségügyi dolgozók és a szociális szolgáltatásokat nyújtók is, amit az ellenzék élesen kritizál. Az oltottak számára havi öt PCR-vizsgálat költségét téríti az állami egészségbiztosító.
Lengyelországban Adam Niedzielski egészségügyi miniszter hétfői nyilatkozata szerint február közepén tetőzhet a járvány ötödik hulláma, addig rekordszintű napi fertőzési adatokra lehet számítani. Mindeközben a miniszterelnök tizenhét fős egészségügyi tanácsadó-testületét tizenhárom szakértő elhagyta az ország felkészültségét kritizálva az omikron variáns okozta fenyegetéssel szemben:
Teljesen felkészületlenül ér minket az omikron hulláma. Ne feledjék, hogy a lengyelországi hatalmas halálozási ráta nemcsak a beoltottak alacsony arányával függ össze, hanem azzal is, hogy nagyon elavult egészségügyi rendszerünk van
– nyilatkozta a testületből kilépő Dr. Konstanty Szuldrzynski a TVN24-nek.
A lemondó tagok nemcsak a járvány elleni óvintézkedések és az egészségügyi politikája miatt kritizálták Mateusz Morawiecki kormányát, hanem a koronavírussal, illetve az oltással szemben szkeptikus megnyilvánulások ellen is szigorúbb fellépést vártak volna el.
Szlovákiában az omikron variáns terjedésével kapcsolatos legnagyobb aggodalom egyelőre a tesztelési kapacitások szűkösségével kapcsolatos. Az országban viszont a héten a régiós szomszédokhoz hasonlóan szintén felmerült a karantén időtartamának öt napra történő lerövidítése, hogy a fertőzött dolgozók minél kevesebb időre essenek ki a munkából (miközben a tudományos konszenzus inkább arra hajlik, hogy az öt nap kevés). A szlovák kormány szigorításokról is döntött a héten: szerdától például már a szabadban is kötelező a maszkviselés, ha nem lehet tartani a kétméteres távolságot az emberek között, illetve a magas kockázatú rendezvények már csak három oltás felvétele után látogathatók.
Adat
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik
Sokkal többet műtrágyáznak a magyar gazdák, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.
Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt
Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
Fontos
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
