Hátraarcot ugyan nem hajtott végre a magyar gazdaságpolitika, de az elmúlt nagyjából egy hónap gyakran váratlan költségvetési bejelentéseit egymás mellé téve a kormányzat érezhetően visszaváltott egy-két fokozatot, miután az elmúlt két évben – a költségvetési kiadásokat nézve legalábbis –  padlóig nyomta a gázt. A fokozatok visszaváltása mellett ugyanakkor bőven marad a választások előtti osztogatásra, sőt

valójában éppen azért volt szükség a tavalyi és az idei költségvetés átszabására, hogy erre legyen tér.

A gazdaságpolitika főszereplőinek, Varga Mihály pénzügyminiszternek és Matolcsy György jegybankelnöknek a civakodását követők számára pedig az is érdekes fejleménye az év végi eseményeknek, hogy a jelek szerint Orbán Viktor miniszterelnök több pontban is Matolcsy Györgynek adott igazat, aki hónapot óta nyilvánosan kritizálta a szerinte túl nagy költségvetési hiányt, és ezen belül is a „versenyképességet nem erősítő” állami beruházásokat. 

Az év végi (fél)fordulat azért is érdekes, mert Varga Mihály az utolsó pillanatig tartotta magát ahhoz az álláspontjához, amivel kapcsolatban a nyáron egy interjúban úgy fogalmazott, hogy figyelembe veszik mindenki javaslatát, de „a költségvetés marad úgy, ahogy van”. Decemberben ehhez képest két lépésben, Matolcsy elképzeléseinek megfelelően megvágtak több mint 1100 milliárd forintnyi beruházást az idei és a tavalyi költségvetésben, ráadásul Orbán a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása ügyében is visszavonulót fújt, aminek az ötletét Matolcsy szintén nyilvánosan kritizálta.

Az év végi eseményeket a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója – aki októberben úgy fogalmazott, hogy a költségvetési és monetáris politika széttartása „explozív rezsimet alkot” – a Magyar Nemzetnek adott januári interjúban arról beszélt, hogy „egyértelműen javult a két gazdaságpolitikai ág koordinációja, divergencia helyett konvergencia a jellemző”, és hogy „a nemzetközi pénzügyi környezet kedvezőtlenné válása a monetáris után elhozta a fiskális korrekciót is”.

A 2021-es 350 milliárdos csomag

Az év végi költségvetési átrendezések sorozata december elején kezdődött el, amikor a Pénzügyminisztérum bejelentette, hogy 350 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztásával faragja le a 2021-es költségvetés kiadási oldalát. Palkovics László innovációs miniszter annyit árult el, hogy ezek olyan beruházások, amelyek még nem indultak be. A rendelet annyit részletez még, hogy az egyes minisztériumoknak mennyi pénzt kell megspórolniuk, de ennél több konkrétum azóta sem derült ki a csomagról.

A kiadáscsökkentés szükségességét hivatalosan azzal magyarázták, hogy a költségvetési tervezésnél figyelembe vett előrejelzésnél jobb 2021-es gazdasági teljesítmény (4,8 százalékos helyett 6,4-5 százalékos GDP-növekedés) és a jó munkaerőpiaci adatok miatt nem volt szükség a gazdasági növekedést az eredetileg tervezett szinten turbózni állami beruházásokkal. Az indoklásban szó van az egyensúlyi mutatók javításáról és az államadósság csökkentéséről is.

A gazdaságpolitika valódi motivációit árnyalja a bejelentést megelőző napokban befutott két hír. Az egyik a havi költségvetési hiányadat: eszerint novemberben több mint 1000 milliárd forint volt a 2021-es büdzsé hiánya.

Ez minden idők második legnagyobb havi deficitje volt a magyar költségvetésben,

amihez főleg a nyugdíjprémiumok kifizetése és a magasabb infláció miatt az eredetileg tervezettnél nagyobb nyugdíjemelések járultak hozzá. November végéig ezzel 3900 milliárd forint fölé nőtt a hiány, ami megközelítette az év közben már megduplázott célt.

A másik hír pedig arról szólt, hogy hosszas huzavona után kiderült, 2021-ben már nem érkezik meg az Európai Uniótól 326 milliárd forint, amivel a költségvetés eredetileg tervezett, mert az Európai Bizottság nem kapott megnyugtató válaszokat a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos aggályaira. Lényegében tehát pont akkor derült ki, hogy kiesik egy jelentősebb tétel a büdzsé bevételi oldalán, amikor a kiadásokkal is már csaknem elmentek a falig.

Másrészt viszont a szeme sarkából egy törvényi kötelességét, és a 2022-es költségvetést is figyelhette a kormány a döntés meghozatalakor. Egyrészt az alaptörvényben előírt adósságszabály alapján a 2020 végi szinthez képest csökkennie kellett az államadósságnak, aminek a megvalósulása az említett események miatt kétségessé vált. Másrészt viszont 2022 elején egy sor – a választások előtt a kormánynak különösen fontos – kifizetés válik aktuálissá.

A közlemény kifejezetten meg is említi, hogy az államadósság-mutató csökkenésének a Kincstári Egységes Számla, tehát a kormány rendelkezésére álló elkölthető pénzügyi források magas szintje mellett kell megvalósulnia. Emellett azt is megemlítik, hogy a pénzügyi forrásokat úgy növelik, hogy közben jusson a 13. havi nyugdíjra, a családi adóvisszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, és a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére – tehát egytől-egyig 2022 elején elköltendő költségvetési tételekre.

És a 2022-es 755 milliárdos pakk

Az ünnepek előtt a már 2022-re vonatkozó költségvetési szigorítás azzal folytatódott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a választásokig biztosan nem veszik meg a Liszt Ferenc repülőteret (októberi sajtóinformációk alapján 4,44 milliárd euróért, tehát nagyjából 1617 milliárd forintért).

A 350 milliárdos csomag bejelentése után egy héttel aztán a kormány újabb költségvetési csomagot jelentett be: a 2022-es költségvetési hiányt ez alapján részben a bevételek el nem költésével, részben pedig 755 milliárd forintnyi kiadás megspórolásával GDP-arányosan a tervezett 5,9 százalékról 4,94 százalékra csökkentik. A költségvetési és a monetáris politika újbóli egymásra találására utal, hogy a jegybank a csomag bejelentését megelőző napokban publikált Inflációs jelentésében a 2022-es költségvetési hiány lefaragása érdekében éppen a költségvetési beruházások halasztását vetette fel.

Ezt konkrétan meg is említette a 755 milliárdos csomag bejelentésekor Varga Mihály, aki a hiány csökkentését a magasabb év végi gazdasági növekedéssel indokolta. Mivel a gazdaság újraindulása megtörtént, a költségvetési politika a monetáris politikához hasonlóan elkezdhet visszafogni a pénzügyminiszter szerint, azonban a támogató fiskális politikában kevésbé van szükség a beruházásokra. A döntésről szóló kormányhatározat alapján a 2022-es költségvetés előirányzatát 605,405 milliárd forinttal csökkentették. Arról, hogy a maradék 150 milliárd forintot milyen beruházások halasztásával spórolják meg, Vargának január végéig kell döntenie.

A kormányhatározat alapján itt a 350 milliárdos csomagnál már valamivel jobban lehet látni, hogy milyen tételeket érint a kiadások csökkentése. A csomag nagyobb része viszont itt is átláthatatlan. A legnagyobb tételről, 400 milliárd forintról egyáltalán nem lehet tudni, hogy mit érint, ez ugyanis a Beruházási Alaphoz tartozik. 

Ezen belül viszont nincs részletezve, hogy konkrétan milyen beruházások maradnak el. A nagyobb tételek között van Paks II. tervezettnél kisebb tőkeemelése (40 milliárd forinttal), az idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forint, és 20-20 milliárd forint a beruházásösztönzési és turisztikai fejlesztési pénzekből. 

A fővárost és az önkormányzatokat több tétel is érinti: az Egészséges Budapest Program 13,2 milliárd forintos forrását teljesen elvonják, 4,7 milliárd forinttal kevesebb jut majd fővárosi fejlesztésekre, és 4,52 milliárddal csökkentik a helyi önkormányzatok támogatásait.

Jön a választási költségvetés

Összegezve tehát, a 2021-re és 2022-re tervezett nagyjából 4000 és 3153 milliárd forintos költségvetési hiányok mellé az év végén több mint 1100 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést fogadtak el. Tették mindezt jelentős részben beruházások elhalasztásával úgy, hogy a lakosság különféle rétegei számára betervezett pénzekhez nem hogy nem nyúltak hozzá, hanem adott esetben még növelték is az összeget. Mint például a februárban esedékes teljes 13. havi nyugdíj esetében, amivel kapcsolatban Orbán Viktor tavaly szeptemberben jelentette be, hogy az eredetileg tervezett kétheti plusz helyett teljes havi összeg jár majd.

Az alábbi ábrán csak a legjelentősebb, év elején esedékes direkt lakossági kifizetéseket és azok költségvetési vonzatát gyűjtöttük össze. De a szülőknek, fiataloknak, és nyugdíjasoknak járó egyösszegű kifizetéseken kívül még számos hangulatjavító költségvetési intézkedés van betervezve az április választások előtt.

A Pénzügyminisztérium év végén megjelent, 2021-2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint csak 5 intézkedésnek köszönhetően közel 1800 milliárd forint többletjövedelem jut a háztartásokhoz. A fiatalok és a családok adókedvezményein, illetve a nyugdíjasok pluszpénzein túl két kategóriát is megemlít a dokumentum a „jövedelemnövelő kormányzati intézkedések” között.

Az egyik az ágazati béremelések kategóriája, ahol januártól béremelésre számíthatnak a rendvédelmi dolgozók mellett az orvosok és a szakdolgozók, a bölcsődei dolgozók, a szociális dolgozók és a kulturális szférában dolgozók, valamint a pedagógusok is. A másik nagy tétel pedig a 20 százalékos minimálbér-emelés, amivel együtt az ahhoz kötött családtámogatások is emelkednek.

A jelentősebb minimálbér-emelés ellentételezéseként a kormány több vállalati adónemet is csökkent. Megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, 10 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó kulcsa, és meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét is a helyi iparűzési adóban. Mindez 750 milliárd forintot vesz ki az idei költségvetés bevételi oldalából.

A Pénzügyminisztérium az intézkedésektől azt várja, hogy nagyjából 1,6 százalékponttal dobják majd meg a 2022-es gazdasági növekedést, jelentős részben a fogyasztás felpörgésén keresztül. Mivel a 2022-es költségvetést eredetileg alacsonyabb inflációs pályára tervezték, a mostani várakozások szerint a magasabb inflációnak és nagyobb gazdasági növekedésnek lesz egy olyan hatása is, hogy a bevételi oldalon hangsúlyos áfabevételek is meg fognak ugrani, ezek a pénzek pedig így visszajuthatnak a költségvetésbe.

Mindezek ellenére ugyanakkor az év végi átrendezések alapján látszik, hogy a kormány is érzi, hogy az elmúlt két év masszív kiköltekezése után lassítania kell. A közelgő választások miatt ez viszont most nem satuféket jelent, hanem csak annyit, hogy – legalábbis a 2010-es évek költségvetési hiányaihoz képest – egy kicsit lassítva száguldanak tovább.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2022-es választások állami kiadások gazdaságpolitika költségvetés matolcsy györgy Varga Mihály Olvasson tovább a kategóriában