Az első helyi tudósítások szerint a lengyelek jelentős részét annak ellenére is sokkolta, hogy vasárnap majdnem minden üzlet zárva volt, hogy az erre vonatkozó törvényt még az év elején alkotta a kormány. Ugyanakkor már az első héten is látszott az intézkedés egyik kellemetlen hatása, amire Magyarországon még élénken emlékezhetünk: az üzletekben szombaton lépni sem lehetett a zsúfoltság miatt.
Lengyelországban csaknem ugyanazokkal az indokokkal támasztják alá a vasárnapi zárva tartást, mint Magyarországon a Fidesz-KDNP tették. A erősen katolikus országban arra hivatkoznak, hogy vasárnap ne dolgozzon senki, és a pihenés amúgy is jót tesz majd a családi életnek, a közös programoknak.
A magyar vasárnapi zárva tartás valamivel több, mint egy évig tartott, 2015 március 15. és 2016 április 23 között volt érvényben. A kereszténydemokraták érvelése mellett a magyar intézkedés egyik legfőbb célja az volt, hogy a hazai gyökerű kiskereskedelmi láncokat és a kis boltokat jobb helyzetbe hozza a jellemzően külföldi tulajdonban lévő diszkontokkal, szuper- és hipermarketekkel szemben, a korlátozás csak a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre volt érvényes.
A hazai kereskedelem megtámogatása azonban nem sikerült, nagyrészt azért, mert a vásárlók a hét többi napjára, jellemzően szombatra helyezték át a bevásárlásaikat. Ugyanez a jelenség már az első lengyel zárva tartásos hétvégén is megfigyelhető volt.
A lengyelek egyébként fokozatosan vezetik be a zárva tartást, a jelenlegi első lépcsőben csak a hónap első és utolsó vasárnapján lehetnek nyitva az üzletek, jövőre havonta három hétvégén kell majd zárva tartani, 2020-tól pedig minden vasárnap. Mint minden olyan országban, ahol hasonló rend van érvényben, számos kibúvót enged meg a szabályozás.
A halászati és mezőgazdasági termékek árulói például nyitva tarthatnak, de ugyanígy lehet nyitva üzlet benzinkutakon, pályaudvarokon, repülőtereken, kórházaknál vagy postahivataloknál is. A kiskereskedők természetes válasza ilyenkor az szokott lenni, hogy ezek a kivételezett helyek hirtelen bevásárlóközpontokká változnak. Például Magyarországon is a vasárnapi zárva tartás nyertesei lettek az éppen akkor terjeszkedő benzinkutakra telepített kisebb élelmiszerboltok.
A havi első és utolsó vasárnap engedélyezésével és a karácsonyi kivétellel egyébként egész bonyolult lett a lengyel rendszer, a helyi lapok már külön naptárakat közölnek arról, hogy melyik vasárnap tilos a kereskedés. Szeptemberben például úgy jön ki a számolás, hogy három vasárnap lesznek zárva az üzletek, decemberben viszont csak egyetlen hétvégén.
Az intézkedés ellenzői szerint a zárva tartás elbocsátásokhoz vezet, indokolatlanul avatkozik be a kereskedelembe, és kifejezetten hátrányos a diákmunkásokra, hiszen a tanulók csak hétvégén tudnak dolgozni. A szektor dolgozóinak várhatóan több túlórát kell majd vállalniuk pénteken és szombaton, amikor az üzletekben állandósulni fog a zsúfoltság, ami mindenkinek kényelmetlen lesz.
A renitens kereskedőket a lengyel hatóságok akár 100 ezer zlotys, azaz 7,5 millió forintos bírsággal is sújthatják, a visszaesőket pedig börtönbüntetés fenyegeti.
Németországban és Ausztriában évtizedekre visszamenő hagyománya van a vasárnapi zárva tartásnak, a rendszer ott működik, de minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a kelet-európai bevezetések nem hozzák meg sem a remélt gazdasági, sem a társadalmi előnyöket.
Élet
Fontos