A szegények adója nem csak a szegényeké, és van, aki még jól is jár vele
Az inflációval nem az a baj, hogy 3, 4 vagy most éppen 6,5 százalék éves szinten, hanem hogy kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdaság szerkezetét. Emellett fontos társadalmi hatása is van, hiszen mindenki a piacról vásárol, azonban nem mindenki kapja a fizetését is onnan, tehát nem tudja drágábban adni a munkáját, nem tud árat emelni a kiadásai növekedése esetén. Az adósok azonban nyertesei lehetnek a magas inflációnak, legyenek magánszemélyek vagy éppen államok.
Incze Zsombor, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podast-lejátszóban lehet meghallgatni:
Ha például most tudnám, hogy sokáig 5 százalék lesz az infláció, az nem ideális, de tudnék vele tervezni – mondta a szakértő. Ha azonban egyik nap megkérek valakit, hogy takarítsa ki az otthonomat, és 1000 forintos négyzetméterenkénti takarítási árat mond be, akkor elgondolkodom, hogy ez tényleg ennyibe kerül?
Ha a piacról élek, én is tudok árat emelni, azaz drágábban dolgozni. De van, aki nem tud, a közszférában, tanárok esetében például nincs meg a lehetőség, hogy innentől háromszor annyiért kezdjenek el dolgozni. Az inflációt szokták ugyan a „szegények adójának” hívni, azonban ennél többről van szó, mert a gazdaság egészének működésére hatással van. A teljes rendszert, a modern gazdaság felépítését ingatja meg a vele együtt járó tervezhetetlenség, bizonytalanság miatt – magyarázta Incze Zsombor.
Számos tényező hat az infláció növekedésére, az energiaárak berobbanása, az ellátási láncok szakadozása és az a mérhetetlen mennyiségű új pénz, amit a világ jegybankjai a gazdaságra zúdítottak az előző válság – egyébként eredményes – kezelésére, és most is előszeretettel nyúltak ehhez az eszközhöz.
Egy idő és mennyiség után nehéz az adósságokkal mást kezdeni, mint elinflálni – ahogy az államok a második világháború után tették a kölcsönökkel. Ha például 50 millió forint hitelt veszek fel 2,5 százalékos kamattal a zöld otthon programban, akkor csak a kamat összege 1,25 millió forint lesz az első évben, a tőketörlesztést most nem számolva. Ha közben 7 százalékra nő az infláció, ami lényegesen nagyobb összeg, mint a kamattartozásom, akkor a kettő különbözetét valahol megnyerem. Ezt az államok is meg fogják nyerni, és minden eladósodott szereplő ezt meg fogja nyerni, azon az áron, hogy később nagyon sok minden drágább lesz.
A podcast megjelenését a Diófa Alapkezelő támogatta.
Podcast
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára
A környező országokhoz képest behoztuk a lemaradást a digitális fizetések terén, de van még hova fejlődni - mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött
Magasabbra is került a léc, amit meg kell ugrani, ezért csökkenhetett az idei pontszám.
Fontos
Bukarestben a legkisebb a szegénység kockázata az egész EU-ban
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Maradhat valami a Dunai Vasműből, csökkentett termelési szinttel
Nem teljes kapacitáson, de kedvező esetben újraindulhat a termelés a Dunai Vasműben egy svájci-szlovák konzorciumnak köszönhetően.
A gazdasági növekedés ötödét hozhatják jövőre az új magyar gyárak
A kormány nagy reményeket fűz ahhoz, hogy jövőre termelni kezdenek az új akku-és autógyárak, de a jegybank előrejelzése kisebb hozzáadott értéket vár.
