Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?
Ezúttal visszamegyünk a mai modern világ kialakulásának gyökereihez, és az ipari forradalomtól kezdődően nézzük át fenntarthatósági nézőpontból, hogyan alakult ki a mai tömegtermelés, mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz.
Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanár és Pásztory Ádám, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetője segítségével beszélünk át 150 évet a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténetből, kitekintéssel a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre.
A beszélgetés bármely podcast-lejátszón, vagy ide kattintva hallgatható meg:
Az ipari forradalmak számozásában a digitalizációval már a 4.0-nál tartunk, amit már lehetetlen elválasztani a fenntarthatóság fogalmától, a körforgásos gazdaság modelljétől – így nem is áll olyan messzi egymástól a gőzgép és a villanyautó. Főleg, hogy az utóbbi már a 19. század végén létezett.
A radikális változásokat alapvetően három dolog tette lehetővé a történelem során – kellett olyan energiaforrás, ami a tömegtermelés alapját képezi, kellettek olyan találmányok, termékek, amelyek az akkori fogalmak szerinti tömegtermelésre alkalmasak voltak. A harmadik tényező pedig a fizetőképes kereslet megjelenése, a vásárlóké, akik meg tudják vásárolni az így előállított termékeket.
Magyarországon az ipari forradalom nagyjából a kiegyezés időszakát követően bontakozott ki, az 1870-es évektől. A Habsburg Birodalom gazdasági leosztásában az ipar Csehországnak és a szomszédos osztrák régióknak jutott, Magyarország a mezőgazdaságot kapta – ez kezdett megváltozni az ipar- és közlekedésfejlesztéssel, a befektetési bankok megjelenésével, amelyek a nagy beruházásigényű gyárak, vasútvonalak megépítéséhez elengedhetetlen finanszírozást biztosították.
Ebben az időszakban az európai léptékben is sűrű vasúthálózat és a gőzerővel kiépülő ipar egy közös politikai és társadalmi akaratot tükrözött. Ebből ma, 2021-ben az a legnagyobb tanulság, hogy addig, amíg a politikának nincs felhatalmazása, nincs meg a közös társadalmi akarat, addig az innováció nem feltétlen a fenntarthatóság irányba halad.
A következő generáció számos tagja dühös, frusztrált, és értetlenül áll a tény előtt, hogy az előző generációk visszavonhatatlan károkat tettek közös világunkban. Van azonban kiút a mostani állapotból, mert bár az ember a legszélsőségesebb körülményekhez is képes adaptálódni – ha most okos döntéseket hozunk, gyerekeinknek, unokáinknak kevésbé kell majd radikálisan és néha fájdalmasan változni és alkalmazkodniuk.
A podcast elkészítését az OTPédia támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
