Nem rohamozták meg harmadik oltásért az emberek az oltópontokat. A lehetőséget augusztus elsejétől elsősorban azok számára nyitotta meg a kormány, akiknél már legalább négy hónap eltelt a második oltás óta, de a háziorvos el is térhet ettől. Ahogy korábban írtuk, az utóbbi kitétel elsősorban azoknál az időseknél lehet fontos, akiket az első két körben Sinopharmmal oltottak, és kétségek merültek fel a védettségükkel kapcsolatban, vagy kerek-perec bebizonyosodott, hogy nem szereztek védettséget a koronavírus-fertőzéssel szemben.

Az ő újraoltásuk szükségességét szakmai körökből nem is kérdőjelezte meg senki, legfeljebb abban alakult ki vita, hogy elég-e számukra egy harmadik vakcina, vagy egy negyedik dózis is kellene. (Már amennyiben nem Janssent kapnak harmadikra, az ugyanis egydózisú.) Őket leszámítva azonban lényegében senki nem tartotta szükségesnek a harmadik oltási kör általános meghirdetését, a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla pedig egyenesen azt mondta, hogy a fiataloknak és a várandósoknak nem ajánlja a harmadik oltást. Ahogy azonban korábban írtuk, az általános harmadik oltási kör meghirdetése bizonyult alkalmasnak arra, hogy feltűnés és a gyengeségek beismerése nélkül lehessen kezelni a Sinopharm-problémát az időseknél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörök csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormányAugusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Mivel közben a hazai fertőzöttségi adatok kifejezetten kedvezően alakulnak, a fentiekkel együtt nem lehet csodálkozni azon, hogy egyelőre mérsékelt az érdeklődés a harmadik oltás iránt. Ezzel kapcsolatban kedden tették közzé az első adatot a hivatalos oldalon, akkor 20 ezren foglaltak időpontot harmadik oltásra, és közel 4 ezren már fel is vették azt. Egy nappal később a két szám 27, illetve 8 ezer volt, míg a mai adatközlés szerint eddig 35 ezren foglaltak időpontot harmadik oltásra, és 14 ezren már fel is vették azt.

Mivel március végéig közel 700 ezren kapták meg a második oltásukat, ez azt jelenti, hogy eddig azok közül, akik elvileg jelentkezhetnek harmadik oltásra, csak minden huszadik tette ezt meg. Az ő vagy a harmadszor már ténylegesen beoltottak korbeli összetételéről, az erre felhasznált vakcinákról egyelőre semmilyen információ nem jelent meg, és várhatóan később is legfeljebb az európai adatbázisokból nyerhetők majd ki erre vonatkozó adatok.

Nemzetközileg egyébként meglehetősen éles vita alakult ki arról, hogy szükség van-e harmadik, emlékeztető oltások alkalmazására a fejlett országokban, miközben a harmadik világban még az egyszer beoltottak aránya is alig kimutatható. A globális érdekeket szem előtt tartó Egészségügyi Világszervezet szerint szeptember végéig fel kellene függeszteni a harmadik oltások beadását, de ez valószínűleg nem fog megtörténni.

Ez természetesen amúgy is csak akkor számítana, ha a fejlett országok nem tárolnának milliós nagyságrendű vakcinakészleteket, hanem nagy részüket átadnák a szegényebbek számára. Kisebb nagyságrendben egyébként ez el is indult, Magyarország például összesen 400 ezer Sinopharmot és 106 ezer Astrazenecát adományozott el tőlünk délebbre eső országok számára.^*Bosznia-Hercegovina és Montenegró 200-200 ezer Sinopharmot kapott, a Zöld-foki Köztársaság 100 ezer Astrazenecát, Észak-Macedónia pedig hatezret ugyanebből az oltóanyagból.

Az viszont egyelőre jól látszik, hogy a fejlett országok igyekeznek olyan szintű vakcinakészleteket tartani, amelyek – a közben beérkező szállítmányokkal együtt – akkor is képesek fedezni az igényeket, ha a negyedik járványhullám hatására jelentősen emelkedne az oltási kedv azok körében, akik eddig nem éltek a lehetőséggel. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy az újabb hullám megelőzése, megállítása szempontjából az átoltottság szintjének növelése sokkal fontosabb lenne, mint az emlékeztető, harmadik oltások beadása. (Azokra ez értelemszerűen nem vonatkozik, akiknél az első két dózis hatására nem alakult ki kellő szintű védelem a vírussal szemben.)

A héten megjelent becslések szerint ugyanis a delta (korábban indiai) variánssal a nyájimmunitás – a járvány kitörése után némi optimizmussal 60 százalék körülire becsült – küszöbértéke 80 százalék fölé került, akár már a 90 százalékot is elérheti. Olyan ország pedig egyelőre egyetlen egy van – Málta –, amely ennek a közelébe került^*A kétszer beoltottak aránya közel 88 százalék a szigetországban. a két oltással immunizáltak arányát tekintve.

Ami pedig a vakcinák globálisan továbbra is borzasztóan egyenlőtlen eloszlását illeti, ebben – a gyártás további felpörgetése és a fejlett országok telítődése mellett – furcsamód a vakcinák limitált szavatossága hozhat enyhülést. A nyugati világban széles körben használt vakcinák közül ugyanis az Astrazenecáé és a Pfizeré fél év, a Modernáé hét hónap (a Janssené viszont két év), így legkésőbb az utolsó negyedévben valószínűleg tömegesen lesznek olyan oltóanyag-készletek Európában, amelyet muszáj lesz eladományozni (esetleg eladni), hogy ne vesszenek kárba.

Ez Magyarországra is érvényes, persze függően attól, hogyan alakul a készletek felhasználása a következő hónapokban. Mindenesetre a hétvégi adatok szerint – az elméleti mennyiségből kivonva a más országokba adomány, kölcsönzés és értékesítés formájában elkerült készletet – közel 6,5 millió dózis van a magyarországi raktárakban. Az uniós beszerzésből pedig várunk még 11,7 millió dózist, amely több mint 7,7 millió^*Az egydózisú Janssen vakcinának köszönhetően nagyobb az arány 50 százaléknál a két adat között. ember immunizálására elegendő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország ül a legnagyobb vakcinatartalékon az EU-ban, de egy része ránk romolhatA legnépszerűbb oltóanyagok szavatossága 6-7 hónap, ha a kormány nem gondolja meg magát a beszerzésben, a jövő év közepén már csak Sinopharm és Janssen lesz raktáron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet járvány koronavírus oltás védőoltás Olvasson tovább a kategóriában