Egy válságos időszakban, mint a mostani is, jól jön az önálló monetáris politika, a saját deviza és az ehhez kapcsolódó kamatpolitika. A másik oldalon azonban ott van az a sok 100 milliárd forint, amivel beljebb lennének a külföldre szállító és importáló magyar vállalkozások, ugyanis nagy kockázatot venne ki a rendszerből, ha itthon is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz.
A G7 podcast vendége Márvány Zsolt, a CIB Bank pénzforgalmi szolgáltatások vezetője volt. A beszélgetés bármely podcast-lejátszóban és ide kattintva hallgatható meg:
Amíg van önálló magyar deviza, van árfolyamkockázat is, amivel számolniuk kell az exportáló és az importáló vállalatoknak. Bár egy ideje már látszik elmozdulás a pénzügyi tudatosság felé a magyar vállalkozók között a CIB Bank szakértője szerint, továbbra is létezik a „magyar hedge módszer” az árfolyamváltozás miatti kockázatok kezelésére: ennek lényege, hogy majd később fizetik ki a számlát, amikor jobb lesz az árfolyam.
Hosszú távon mindenképp az euró bevezetése lenne a jó megoldás a magyar gazdaságnak Márvány Zsolt szerint, mert nyitott gazdaságként az export aránya jóval a GDP 80 százaléka felett van Magyarországon, és ennek nagy része az unióba irányul. Saját devizával és kamatpolitikával marad ugyan mozgástere a jegybanknak például az infláció elleni küzdelemben – lásd napjaink kamatemeléseit -, de a rendszer velejárója az árfolyam kiszámíthatatlansága. Ezeket a kockázatokat jelenleg határidős ügyletekkel vagy devizaopcióval tudják a cégek kezelni.
Ezek lényege röviden, hogy egy cég üzleti tevékenysége során keletkezett, árfolyamváltozásból fakadó kockázatot egy ellentétes irányú devizatranzakcióval egyenlítik ki. Ha egy magyar cég csigát exportál Franciaországba, akkor a kiadásai forintban keletkeznek, de euróban kapja a bevételt. Ilyenkor nem az a kockázat, hogy a forint erősödik, és kevesebbet fog majd érni az euró, hanem az, hogy ma még nem tudni, hogy 6 hónap múlva, amikor beérkezik a számla ellenértéke, mennyi forintot fog érni adott összegű euró. Ennek a bizonytalanságnak a kiküszöbölésére szolgálnak a határidős ügyletek: a csigaeladási tranzakcióval párhuzamosan a mai árfolyam alapján 6 hónapnyi kamatkülönbséget beszámolva meg lehet állapodni egy 6 hónap múlva érvényes árfolyamban a bankkal. Így, ha erősödik a forint, akkor a mai 10 ezer eurós ügylet 6 hónap múlva például 10 forinttal kevesebbet fog érni, viszont a határidős euróeladáson vissza lehet nyerni ezt a 10 forintot – magyarázta a szakértő.
A podcast elkészítését a CIB Bank támogatta.
Podcast
Fontos