Döbbenetes mértékben esett vissza tavaly az olyan fertőző megbetegedések száma Magyarországon, amelyekről adatokat közöl a statisztikai hivatal. Az esetszámok csökkenése a koronavírus-járvány megjelenése, illetve a pandémia miatti védőintézkedések bevezetése után lett különösen látványos.
Eltűnt a bárányhimlő és a skarlát
A legnagyobb visszaesés a cseppfertőzés útján terjedő betegségeknél volt. Bárányhimlős már január-februárban is kevesebb volt, mint a korábbi években, amiben minden bizonnyal szerepe van, hogy a kór elleni oltás alig fél évvel a koronavírus-járvány kirobbanása előtt lett kötelező. Mivel a vakcinát a 2018. július 31-e után született gyerekeknél kellett pótolni (pdf), korábban pedig csak ajánlott volt, így az átoltottság annyira nem lett magas, hogy radikálisan visszaszoruljon a betegség, de kisebbfajta csökkenést már ez is magyarázhat
Áprilistól azonban már nem kisebbfajta visszaesés volt. A KSH szerint
a bárányhimlős esetek száma a megszokott tizede-huszadára szorult vissza.
A skarlátnál (amit a statisztikai hivatal régies nevén vörhenynek nevez) még szembetűnőbb volt a változás: itt ugyanis január-februárban egy kicsit még a sokéves átlag felett is volt a megbetegedések száma, és innen zuhant a megszokott huszadára.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának volt vezetője szerint G7-nek azt mondta:
a visszaesés egyértelműen a védőintézkedések pozitív mellékhatása, és így jól mutatja, hogy ezekkel eredményesen lehet harcolni az egyéb fertőző betegségek ellen is.
A bárányhimlő és a skarlát ráadásul leggyakrabban óvodai, iskolai közösségekben terjed, így nem véletlen, hogy épp a tavaly március-áprilisi karanténidőszakot követően voltak a legalacsonyabbak a számok.
A KSH adatain ráadásul még a betegségek lappangási ideje is elég jól látszik. A gyorsabb lefolyású skarlát már áprilisra szinte teljesen eltűnt, míg az alsó hangon két hétig lappangó bárányhimlőnél kissé eltolódva zuhantak be az esetszámok.
No party, no szalmonella
Nemcsak a cseppfertőzéssel, hanem a nem megfelelő higiénés körülmények miatt terjedő betegségek is jelentősen visszaszorultak tavaly. Rotavírusos megbetegedésből tavasszal szintén az olyankor megszokott tizede-huszada volt, de fertőző májgyulladásból is egész évben csak az átlagos harmadát-felét diagnosztizálták. Az utóbbit okozó vírusok közül ráadásul csak a Hepaptitis A az, amelyik rossz higiéniás körülmények között terjed, a többi megelőzésében egy sima kézmosás nem segít.
Sőt, még olyan betegségekből is kevesebb volt, amelyeket élelmiszerekkel bejutó baktériumok okoznak. A szalmonellás megbetegedések száma például január-februárban a korábbi évek átlagának megfelelően alakult, a járvány kitörését követően viszont a megszokottnál 40 százalékkal kevesebb esetet regisztráltak. Ócsai Lajos szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a korlátozó intézkedések eredményeként 2020-ban sokkal kevesebb rendezvény, összejövetel volt, márpedig az ilyen fertőzések számát azok a tömeges megbetegedések dobják meg, amikor nagyobb csoportok esznek például egy nem megfelelően tárolt hidegtálból.
Persze a fenti változásokat akár más is okozhatta volna, de elég jó kontroll a KSH által szintén rögzített Lyme-kór. Ezt a betegséget ugyanis kizárólag kullancs terjeszti, így a koronavírus ellen hozott intézkedéseknek nagyjából semmilyen hatása nem lehetett a fertőzöttek számának alakulására. Ennek megfelelően itt nem is volt érdemi eltérés a korábbi évekhez képest, sőt kismértékben még emelkedést is mutattak az adatok.
A fertőző betegségek visszaszorulása a koronavírus-járvány pozitív hozadéka, Ócsai Lajos ugyanakkor attól tart, hogy ez nem lesz tartós. Szerinte a védőintézkedések hirtelen elhagyása, ami most jellemző, ugyanolyan hatással lehet, mint a bevezetésük, csak éppen ellentétes irányba. Mint elmondta: az idén a korlátozások eredményeként influenzajárvány sem volt, az a vírus azonban szintén egy komolyabb pandémiával térhet vissza. Most ugyanis kisebb a lakossági átvészeltség, mint korábban, és a következő járvány idején vélhetően védelmi intézkedések sem lesznek.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
