A börtönbüntetésnek több funkciója is van. Az egyik, hogy megbüntessék azokat, akik bűnöket követnek el, de emellett elrettentő erővel is bírnia kell, hogy ne kövessenek el újabb bűnöket, akik kikerülnek onnan. Emiatt sokan azt gondolják, hogy minél rosszabb és keményebb az élet a börtönben, annál kisebb az esélye, hogy visszaessenek a bűnözők.
Julia Lotti azt vizsgálta meg, hogy a gyakorlatban megállja-e a helyét ez az állítás. Arra volt kíváncsi, hogy a szigorú intézmények vagy a rehabilitálást célzó, kevésbé kemény börtönök előzik-e meg jobban a visszaesést a szabadult fegyencek esetén.
A korábbi kutatások nem tudtak egyértelmű válasz adni erre, mivel nehéz kiszűrni azt a hatást az adatokból, hogy aki komolyabb bűnt követ el, az szigorúbb intézménybe kerül, és ők azok, akik nagyobb eséllyel fognak újra bűncselekményeket elkövetni. Ebből az következne, hogy a szigorúbb börtönből szabadulók könnyebben visszaesnek, de nem feltétlenül a börtön körülményei miatt.
Szerencsére Nagy-Britanniában egy szabályozásnak köszönhetően létrejöttek természetes kísérletek, aminek segítségével szét lehet választani a börtön hatását és az egyének jellemzőit. Az 1980-as években minden 21 év alatti elítélt olyan fogva tartó intézetbe került, amik szigorúak voltak, és inkább az elriasztás volt a céljuk.
Ez viszont megváltozott az 1990-es évekre, amikor a fiatalkorú (21 év alatti) elítéltek rehabilitációs központokba kerültek, amik kevésbé voltak szigorúak, és inkább az volt a céljuk, hogy megfelelően visszailleszkedjenek a fiatalok a társadalomba, miután letöltötték büntetésüket.
Lotti így össze tudta hasonlítani azokat a fiatalkorú bűnözőket, akik a két időszakban kerültek börtönbe, és megvizsgálta, hogy melyik csoport esetében nagyobb az esélye a visszaesésnek, további bűnök elkövetésének.
Eredményei azt mutatják, hogy
27 százalékkal nagyobb az esélye, hogy a szigorú intézetekbe került elítéltek a szabadulást követő nyolc évben újra bűncselekményt követnek el,
mint azoknak, akik rehabilitációs központba kerültek. Átlagosan hárommal több bűncselekményt követnek el, másfélszer több esetben állnak bíróság elé, ráadásul az elkövetett bűncselekmények is súlyosabbak.
Ezek alapján kijelenthető, hogy a börtönöknek – amellett, hogy a büntetés részeként a világtól elzárva tartják lakóikat – fontos célja kell, hogy legyen a rehabilitáció, amit nem a szigorú és kemény bánásmóddal érhetnek el. A tanulmány szerint egyértelműen van elrettentő ereje az emberek számára a rehabilitációs központoknak önmagukban is.
Közélet
Fontos