A G7 Beszélgetések mai adásában Dr. Szondi Klára tüdőgyógyásszal és Ficsor Zoltánnal, a Villanypára Egyesület elnökével beszélgettünk a februárban kiadott uniós rákellenes tervről, a dohányzásról való leszokás állásáról és az alternatív technológiák létjogosultságáról.
Az európai uniós szabályozás célja, hogy 2040-re a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányozzon a mostani mintegy 25 százalék helyett, és a „dohánymentes generációhoz” vezető úton az alternatív nikotinbeviteli megoldásokat nagyrészt ugyanúgy kezeli, mint a hagyományos dohányzást. Dr. Szondi Klára tüdőgyógyász elmondta: Európában fordul elő a globális daganatos megbetegedések mintegy negyede, miközben a világ lakosságának mintegy 10 százaléka él itt. Ezt a magas megbetegedési arányt mindenképpen csökkenteni kell. Azt azonban nem lehet kijelenteni szerinte – ahogy az uniós tervben fogalmaztak -, hogy 10 tüdőrákos esetből 9 megelőzhető lenne, ha nem dohányzott volna az illető, mert a rák kialakulása nem csak a dohányzástól függ. A koreaiak 70 százaléka dohányzik például, míg itthon 5-6 éve 38 százalék volt ez az arány, ott mégis sokkal kevesebb a tüdődaganatos megbetegedés, mint Magyarországon – említette.
Ficsor Zoltán szerint az uniós terv akár egy közegészségügyi áttöréshez is vezethetne a tüdőrák kapcsán, de összemossa a hagyományos dohányzást a füstmentes termékekkel. A civil szervezet 12 éve küzd az e-cigaretta elfogadásáért, amely már 20 éve létezik, és világszerte mintegy 50 millióan fogyasztják. Általában azt a választ kapják a konzultációk során, hogy még nem áll rendelkezésre elég kutatás, tudományos ismeret róla. „Most ott tartunk, hogy ugyanabból a kutatási anyagból teljesen más végkövetkeztetésre jutnak” az eltérő álláspontot képviselő felek. Kiemelte, hogy rákkeltő anyagot ugyan az e-cigarettában is lehet találni, de azt már kevesebben tudják, hogy az adott esetben az egészségügyi határérték töredéke.
„Nem az a célunk, hogy újból normalizáljuk a dohányzást, hanem az, hogy minél többen tegyék le a hagyományos, borzasztóan rákkeltő cigarettát, vagy ha nem tudják, legalább váltsanak a cigarettához képest kevésbé káros termékre” – hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
