Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. április 21. 16:32 Élet

Így robbant be az iskolákban a járvány pár nap alatt márciusban

Egészen döbbenetesen nagy számban kellett intézkedni a közoktatási intézményekben a koronavírus-fertőzések miatt február végén és március elején, tehát közvetlenül azt megelőzően, hogy a kormány a teljes iskola és óvodabezárás mellett döntött. Amikor a kormány a digitális oktatásra való átállásról határozott, a magyarországi általános iskolák közel 30 százalékában kényszerűségből már vagy átálltak legalább részben távoktatásra, vagy rendkívüli szünetet rendeltek el. Ugyanez az arány kilenc nappal a döntést megelőzően még biztosan csak 16 százalék volt, további két nappal korábban pedig mindössze 10 százalék körül lehetett.

Iskolák és óvodák százaiban jelent meg a vírus

Mindezt onnan lehet tudni, hogy az operatív törzs időről időre beszámolt arról, hogy hány iskolában és óvodában kellett osztályokat, csoportokat vagy az egész intézményt karanténba küldeni. Sajnos ezeket az adatokat nem folyamatosan közlik, és előfordul, hogy hetek maradnak ki, de pont az újabb szigorítások előtt néhány napig folyamatosan közzétették a számokat.

Az első hivatalos adatközlés február 24-én volt. Ekkor a napi jelentésben arról számoltak be, hogy az operatív törzs

137 óvodában egy-egy csoportot érintően 93 óvodában és 36 általános iskolában az egész intézményt érintően rendelt el rendkívüli szünetet, továbbá 331 általános iskolában egy-két osztályt és 50 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrendet.

Mindez arra utalt, hogy az óvodák nagyjából 8, az iskolák 16 százalékában jelent meg ekkorra a vírus. Már ez sem számított kevésnek, különösen annak fényében, hogy néhány nappal korábban a 444 kérdésére még sokkal alacsonyabb számokat említett az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A lapnak azt írták, hogy 159 óvodában van rendkívüli szünet a járvány miatt, és 250 iskolában rendeltek el digitális oktatást.

Az igazán nagy robbanás azonban csak ezt követően jött. Március 4-én, amikor a kormány a szigorításokról döntött, a korábban közölt 400-600 intézménnyel szemben már több mint 1100 volt érintett, újabb egy nappal később pedig már 1151.

Magyarul: 8-10 nap alatt durván kétszeresére emelkedett azoknak az iskoláknak és óvodáknak a száma, amelyekben igazoltan jelen volt a koronavírus.

Ráadásul az iskolák esetében egyre gyakoribbá vált, hogy az egész intézményt be kellett zárni. Március 5-én már közel 250 iskolában rendeltek el vagy teljes digitális oktatást, vagy rendkívüli szünetet, ami egyrészt majdnem háromszorosa a tíz nappal korábbinak, másrészt azt jelenti, hogy a magyarországi általános iskolák tizede ekkor már nem volt nyitva.

Más volt a helyzet, mint ősszel

Az összes érintett intézmény számában egyébként a második hullámban is volt egy hasonló ütemű felfutás, a két eset között azonban akad néhány elég fontos különbség. Egyrészt tavaly év végén a járvány csúcsa környékén tetőzött a fertőzött iskolák és óvodák száma is. A felfutás idején már jó ideje a 25-30 százalék körüli sávban mozgott a pozitív tesztek aránya, ami még úgy is nagyon magas fertőzöttségi arányt jelez, hogy ebben az időben elég sok hibás adatközléssel nehezítette meg a járványhelyzet elemzését az operatív törzs.

Most tavasszal azonban a felfutó szakaszban robbant be a járvány az iskolákban. Február végén és március elején a pozitív tesztek aránya nem 25-30, hanem 15-20 százalék között volt. Azaz úgy tűnik, hogy míg november-decemberben a járványcsúcs következménye volt a gyerekek nagyobb számú megbetegedése, tavasszal a brit variáns megjelenésével az iskolák maguk is hozzájárultak a vírus gyors terjedéséhez.

Az iskolákon belüli terjedésre utalhat az is, hogy a lezárások sok iskolában nem álltak meg egy-két osztálynál. Ősszel még a csúcson is csak az összes érintett intézmény nagyjából ötödét kellett teljesen kiüríteni, március elején azonban már 30 százalék felett járt ez az arány, és ahogy láttuk, rohamosan emelkedett.

Emellett úgy tűnik, hogy az iskolákban tavasszal az általános megelőző intézkedések is kevésbé működtek, mint ősszel. November-decemberben ugyanis az óvodák voltak látványosan jobban érintettek, ahol valószínűleg a gyerekek még kevésbé tudnak figyelni a higiéniás előírások betartására. Február-március fordulóján azonban az iskolákban kezdett gyorsabban terjedni a fertőzés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet iskola iskolanyitás koronavírus óvoda Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.