Románia kivételével sehol nem pörgött fel annyira az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében fontos termékek külkereskedelme, mint Magyarországon. Az uniós statisztikai hivatalként működő Eurostat már külön adatokat közöl az ilyen termékekről, ebből pedig az derül ki, hogy hazánk 2020-ban kétharmadával növelte az EU-n kívüli beszerzéseket, miközben a teljes unióban átlagosan csak 10 százalék volt a bővülés.

Persze a különbségeknek rengeteg magyarázata lehet kezdve attól, hogy az egyes országokban nagyon eltérő az ilyen termékeknél meglévő helyi gyártókapacitás (és így az importigény), egészen addig, hogy a beszerzések jelentős részére nem is csak a járvány miatt került sor. Orvosi berendezéseket és egyéb eszközöket ugyanis nem csak a koronavírus-járvány miatt vásároltak az egyes országok, ahogy vélhetően fertőtlenítőszereket és védőruházatot sem^*Még ha a növekedésben biztosan komoly szerepe volt is a járványnak..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.

Pont Magyarország esetében azonban elég egyértelműen látszik, hogy a növekedést főleg a pandémia miatti vásárlások hajtották. A teljes növekmény 40 százaléka például az oxigénterápiás berendezések beszerzésének, tehát lényegében a lélegeztetőgép-vásárlásoknak az eredménye. Ilyenekre Magyarország tizenkétszer annyit költött tavaly, mint 2019-ben, amihez még csak hasonló mértékű ugrást sem lehetett látni sehol Európában^*Pedig már az összehasonlítási alapként használt 2019-ben is jóval magasabb volt itthon az ilyen termékek importja, mint a korábbi években.. A sorban utánunk következő Máltán négy és félszeres, Romániában négyszeres volt a növekedés.

Az Eurostat adataiból pedig az is kiderül, hogy más országokhoz képes nagyjából milyen áron érkeztek az ilyen berendezések Magyarországra. A külkereskedelmi adatokat ugyanis – ahogy erről korábban a Direkt36 is írt – nemcsak értékben, hanem súlyban is rögzítik. Így ki lehet számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép. Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz, a németekének 14-szerese. Azaz vagy rendkívül könnyű, vagy iszonyatosan drága lélegeztetőgépeket vettünk^*Ezek az adatok nem az oxigénterápiás eszközökre, hanem annál már egy szűkebb, az „ózon-, oxigén és aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati lélegeztetőkészülék” néven futó kategóriára vonatkoznak. Bár a kategóriába elvileg a gépek mellett az alkatrészek is beleszámítanak, egyrészt ezek vélhetően nem torzítanak sokat, másrészt a torzítás, ha van – mivel Magyarország teljes gépeket vett – ellentétes irányú kellene, hogy legyen..

A lélegeztetőgépeké mellett a tesztek és diagnosztikai reagensek, illetve az orvosi berendezések EU-n kívülről érkező importja is jelentősen nőtt tavaly Magyarországon más uniós tagállamokhoz képest. A védőruházatról azonban ugyanez már nem mondható el, pedig a kesztyűk és a maszkok jelentős részét is a Távol-Keleten gyártják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszünk még 465 lélegeztetőgépet, de ezeket már az EU számáraTavaly erre a tenderre is négyszer magasabb árajánlat érkezett, de azt nem fizették ki. A külügy közbeszerzés nélküli vásárlásai még drágábbak voltak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gumikesztyű import járvány koronavírus külkereskedelem lélegeztetőgép Olvasson tovább a kategóriában