A járvány első hónapjaiban sokan azt jósolták, hogy a karantén miatti összezártság egyik következménye egy olyan jellegű baby boom – tehát a születések megugrása – lesz majd 9 hónappal a kijárási korlátozások elrendelése után, mint amilyen például a II. világháború vége után zajlott le, 9 hónappal a katonák hazatérése után.
Az eddig beérkezett adatok alapján viszont az látszik, hogy a gazdagabb országokban, ahol az emberek többsége számára elérhető a fogamzásgátlás, növekedés helyett csökkent a születések száma decemberben.
Sok nyugati országhoz hasonlóan Magyarországon is tavaly márciusban robbant be a koronavírus-járvány, így a decemberi adatok már érdekesek ebből a szempontból. A KSH ezen a héten közölte ezeket, és az derült ki, hogy az év utolsó hónapjában 7,9 százalékkal kevesebb gyermek született az egy évvel korábbihoz képest. Pedig egészen odáig ellentétes volt a tendencia, azaz január és november között több gyermek született 2020-ban, mint 2019-ben.*Az év egésze végül 3,4 százalékos pluszt hozott.
Egyetlen hónapból persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de a gazdagabb országok eddig közölt adatai szintén ebbe az irányba mutatnak. Öt amerikai államban, Arizonában, Kaliforniában, Hawaii-on és Ohióban bezuhant a születések száma 9 hónappal a korlátozó intézkedések első körének bevezetése után, összesen 50 ezerrel kevesebb gyerek született az öt államban, mint egy évvel korábban.
Ahogy azt a Bloomberg cikke is megjegyzi, a teljes kép még változhat a többi állam adatközlését követően, ugyanakkor az eddig elérhető adatok megerősítik a Guttmacher Institute járvány elején elkészített közvélemény-kutatása alapján várható trendeket. A megkérdezett nők 40 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy a járvány miatt módosított a gyerekvállalással kapcsolatos tervein. A nők harmada kifejezetten azt mondta, hogy kevesebb gyereket akar, vagy az eredetileg tervezettnél később vállalna gyereket.
Hasonlók derültek ki egy több nyugat-európai országban elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertető nemrég megjelent tanulmányból is: eszerint eltérő mértékben bár, de Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is sokan döntöttek a gyerekvállalás halasztása mellett, vagy teljesen meggondolták magukat. Franciaországban a megkérdezettek 51 százaléka tartozott az első, 17 százalékuk a második kategóriába, aminek a hatása a nemrég publikált születési rátában tapasztalható 2 százalékos visszaesésben is megmutatkozik.
A lengyel adatokról beszámoló Euractriv és a Rzeczpospolita szintén arról ír, hogy Lengyelországban is elmaradt a baby boom, sőt: egész konkrétan 2003 óta nem született az országban annyira kevés gyerek, mint tavaly, és ezen belül is kiemelkedően kevés születés volt az utolsó negyedévben. A Rzeczpospolitának nyilatkozó demográfus szerint ennek az lehet az oka, hogy a kijárási korlátozások idején a stressz és a kórházakhoz való hozzáférés bizonytalansága miatt sokan halaszthatták el a tervezett gyerekvállalást.
Eva Beaujouan, a Bécsi Egyetem demográfusa a francia helyzetről beszámoló France24.com-nak azt mondta, hogy történetileg a nagy gazdasági és egészségügyi válságokat követően általában visszaesik a születésszám. Ez volt a helyzet a gazdasági világválságot követően a 30-as években, vagy az 1918-as spanyolnátha után is.
Az, amilyennek a karantént az emberek végül megtapasztalták, nagyon eltér attól, mint amit arról képzeltek, hogy milyen lesz. Sokkal stresszesebb volt a vártnál, és sok embernek nagy változásokkal járt együtt a munkájában, vagy a munkahelye elvesztése formájában. Ez a gyerekvállalás helyett arra ösztönözte az embereket, hogy elhalasszák az ilyen jellegű terveiket a bizonytalanság és az új helyzet miatt
– magyarázta Beaujouan.
A gazdagabb országokban egyelőre tehát úgy néz ki, hogy nem lesz baby boom, viszont az eddigi tapasztalatok alapján egy másik, a szegény országokra vonatkozó előrejelzés bejön majd. Az ENSZ Népesedési Alapja ugyanis tavasszal arra figyelmeztett, hogy a szegény országokban a fogamzásgátlókhoz való nehezebb hozzáférés nem kívánt terhességek millióihoz vezethet majd. Most úgy néz ki, hogy ezek a félelmek nem voltak alaptalanok. Az ENSZ becslése alapján a Fülöp-szigeteken például 40 százalékkal nőtt a nem kívánt terhességek száma, a Dw.com tudósítása pedig Indonéziában számol be ugyanerről a jelenségről.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
