Egyre több ország próbálja vagyonadóból pótolni a járvány miatt kieső bevételeket
Argentína decemberben egyszeri vagyonadót vetett ki a legtehetősebb állampolgáraira, Bolívia pedig az idei év végén szed majd adót a legnagyobb vagyonok után, és más latin-amerikai országokban, például Chilében és Peruban is nyújtottak be helyi képviselők vagyonadó bevezetésére vonatkozó javaslatokat.
De nemcsak Dél-Amerikában, hanem világszerte egyre több országban merül fel a vagyonadóztatás lehetősége a járvány miatt az adóbevételek visszaesésével küzdő országokban a Bloomberg cikke szerint.
A Bloomberg Billionaires Index alapján a világ 500 leggazdagabb embere 2020-ban 1800 milliárd dollárral növelte a vagyonát. Ez 31 százalékos növekedés, ami a legnagyobb éves növekedés az index nyolc évvel ezelőtti létrehozása óta.
Ahogy arról a G7-en korábban írtunk, a választásokat megelőzően két amerikai demokrata jelölt, Elizabeth Warren és Bernie Sanders is vagyonadó bevezetésével kampányolt.
A győztes, azóta pedig elnökké is választott Joe Biden ugyan nem nagy rajongója a leghatalmasabb vagyonok megadóztatásának, a demokrata párt progresszív szárnyában az ötlet továbbra is népszerű. Emellett állami szinten, egész konkrétan a demokrata többségű Washingtonban és Kaliforniában – ahol a világ tíz leggazdagabb embere közül hat él – továbbra is napirenden van az adónem bevezetése.
Washington államban, ahol például az Amazon-alapító Jeff Bezos és volt felesége, MacKenzie Scott, a Microsoft-alapító Bill Gates és a cég volt vezérigazgatója, Steve Ballmer él, nincs személyi jövedelmi adó. A Taxation and Economic Policy nevű agytröszt számításai alapján ennek következtében ebben az amerikai államban a leginkább regresszív az adórendszer az egész Egyesült Államokban: a legszegényebb ötödbe tartozók 18 százalékkal, a leggazdagabb egy százalék viszont csak 3 százalékkal adózik a jövedelme után. A demokraták a terv szerint már januárban benyújtanak egy törvényjavaslatot az állami vagyonadó bevezetése érdekében, ami azokra a washingtoniakra vonatkozna, „akik a legtöbbel gyarapodtak a járvány alatt”.
Az Egyesült Királyságban is előkerült az ötlet, ott ugyanis a kormány a második világháború óta a legnagyobb költségvetési hiányt könyvelte el 2020-ban. Egy független bizottság nemrég egy ideiglenes vagyonadó kivetését javasolta, ami 500 ezer fontos vagyon felett öt évig évente 1 százalékos kulccsal 260 milliárd fontnyi bevételt hozna az államnak. Németországban a szociáldemokraták 2019-ben tettek javaslatot vagyonadó bevezetésére, a szélsőbaloldali Die Linke pedig októberben készített tanulmányt egy 20 éven keresztül fizetendő vagyonadó-javaslatról.
Az adónem kritikusai a korábbi európai próbálkozásokat szokták felemlegetni, 1995-ben ugyanis még 15 európai országban volt vagyonadó, amiből mára már csak négyben, Svájcban, Belgiumban, Norvégiában és Spanyolországban maradt meg. Főleg azt szokták felhozni az adónem ellenzői, hogy a vagyonadó miatt a gazdagok viszonylag egyszerűen el tudnak költözni az ilyen adót kivető országból. Argentínából, ahol az adó a leginkább tehetősek vagyonának 1-3 százalékára terjed ki, több mint 500 állampolgár tette át a székhelyét alacsonyabb adójú joghatóságok alá tavaly, és Elon Musk is a magas helyi szja-val indokolta, hogy elköltözött Kaliforniából.
A vagyonadó pártolói viszont olyan tanulmányokat szoktak idézni, amik szerint a legnagyobb vagyonok tulajdonosai mégsem annyira könnyedén költöznek el egyik pillanatról a másikra más országokba a helyi üzleti és társadalmi kapcsolataik fontossága miatt. 2019-ben a Sanders- és a Warren-féle vagyonadó-tervezet kidolgozásán dolgozó francia közgazdászpáros, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez egyébként hosszú cikkben válaszoltak kritikusaiknak a Wall Street Journalben: ők úgy látták, hogy a vagyonadók európai kudarca elkerülő lett volna, ha a jogalkotók körültekintőbben járnak el az adónem részleteinek kidolgozásakor.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
