A koronavírus egyik legfontosabb munkaerőpiaci hatása tavasszal Magyarországon is az volt, hogy hatalmas lökést adott a távmunkának. Áprilisban és májusban több mint 700 ezer ember dolgozott legalább alkalmanként otthonról, de több mint 300 ezren voltak azok is, akik rendszeresen home office-ban ténykedtek. Ez nagyjából nyolc-tízszerese az egy évvel korábbinak.
A második hullám azonban ebben is eltért az elsőtől. Bár ősszel is volt felfutás az otthoni munkavégzésben, ám – különösen a járvány mértékéhez viszonyítva – sokkal kisebb, mint tavasszal.
A statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint az újabb korlátozó intézkedéseket hozó novemberben is alig fele annyian dolgoztak távmunkában, mint április-májusban. A tavaszi csúcshoz képest a rendszeresen home office-ban lévők számában ennél is nagyobb volt a visszaesés.
Úgy tűnik tehát, hogy a második hullámban nem csak a kormányzat, hanem a vállalkozások is a lazább védekezés mellett döntöttek. Ennek rengeteg magyarázata lehet az első hullámban megtapasztalt negatív hatásoktól az enyhébb kormányzati intézkedésen át a kockázatértékelés változásáig.
Mindenesetre az adatokból elég jól látszik, hogy a cégek egy része azért – legalább részben – hosszútávon is bevezeti a távmunkát. Tavasszal az látszott, hogy a munkaadók szép fokozatosan álltak vissza a normál működésre: először a rendszeresen otthonról dolgozók száma kezdett csökkenni, miközben az alkalmanként home office-ban lévőké nőtt. A nyugodtabb nyári hónapokra aztán mind a két kategória jelentősen visszaesett a tavaszi csúcshoz képest, de még így is kétszer-háromszor annyian végezték a munkájukat otthonról, mint egy évvel korábban.
Ami az összesített foglalkoztatottsági statisztikát illeti, a KSH jelentése szerint novemberében a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,496 millió volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, de 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2020. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,476 millió volt, 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakinál. A csökkenést a statisztikai hivatal szerint a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
