A magyar építőipar egy elég egyszerű megoldással elég nagyot léphet előre
A hazai építőipar számos nagy kivitelezője (Market, KÉSZ, Futureal, Magyar Építő, Metrodom, Biggeorge’s) levelet küldött a 200 legnagyobb magyar építőanyag beszállítónak, amelyben arra kérik őket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. Ennek lényege, hogy a szállításoknál használt kísérő dokumentumot, vagyis a szállítólevelet (nem szabályozói nyomásra, hanem saját üzleti érdekükben) elkezdik digitális formába terelni.
Az építőiparban a szállítólevél a digitalizáció megakasztója, az építőanyagok szállításakor ugyanis a fuvarozók még ma is papír alapon dolgoznak: a sofőr az áruval együtt viszi magával a szállítólevelet és az átvételt azon kell igazolni. Mivel csak Magyarországon körülbelül 15 ezer fuvarozó működik, Európában pedig összességében több százezer, önkéntes piaci kezdeményezéssel gyakorlatilag lehetetlen ennyi szereplő gyakorlatát egy digitális szabványban összehangolni.
A magyarok által kitalált megoldás ezért hibrid: fejlesztettek egy olyan egységes informatikai rendszert, amelyhez a szállítólevélre nyomtatott QR-kóddal lehet csatlakozni. Az említett levélben pedig azt kérik a nagy kivitelezők, hogy az építőanyag kereskedők kezdjék el használni ezt a közös rendszert.
A levélben úgy fogalmaznak a cégek, hogy jövő márciustól “versenyelőnynek tekintik”, ha egy partner a QR-kódos megoldást használja. Ők ugyanis így egy pillanat alatt le tudják majd könyvelni az árukat a saját informatikai rendszereikben. Rögtön látják, hogy ki, mikor és hol vette át az árut, esetleg milyen megjegyzést fűzött az átvételhez, és erről a termék gyártója és/vagy a kereskedő is azonnal értesítést kap. Ezzel minimálisra lehet csökkenteni a problémás esetek időigényét, ma papír alapon egy-egy szállítólevél hetekig utazhat oda-vissza a felek között, mire rendeződik az ügye.
A rendszert tehát a nagyobb gyártóknál és kereskedőknél márciustól szeretnék általánossá tenni a kivitelezők, jövő augusztustól viszont az alvállalkozóiknál is kérni fogják.
Vállalat
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
