A magyar építőipar egy elég egyszerű megoldással elég nagyot léphet előre
A hazai építőipar számos nagy kivitelezője (Market, KÉSZ, Futureal, Magyar Építő, Metrodom, Biggeorge’s) levelet küldött a 200 legnagyobb magyar építőanyag beszállítónak, amelyben arra kérik őket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. Ennek lényege, hogy a szállításoknál használt kísérő dokumentumot, vagyis a szállítólevelet (nem szabályozói nyomásra, hanem saját üzleti érdekükben) elkezdik digitális formába terelni.
Az építőiparban a szállítólevél a digitalizáció megakasztója, az építőanyagok szállításakor ugyanis a fuvarozók még ma is papír alapon dolgoznak: a sofőr az áruval együtt viszi magával a szállítólevelet és az átvételt azon kell igazolni. Mivel csak Magyarországon körülbelül 15 ezer fuvarozó működik, Európában pedig összességében több százezer, önkéntes piaci kezdeményezéssel gyakorlatilag lehetetlen ennyi szereplő gyakorlatát egy digitális szabványban összehangolni.
A magyarok által kitalált megoldás ezért hibrid: fejlesztettek egy olyan egységes informatikai rendszert, amelyhez a szállítólevélre nyomtatott QR-kóddal lehet csatlakozni. Az említett levélben pedig azt kérik a nagy kivitelezők, hogy az építőanyag kereskedők kezdjék el használni ezt a közös rendszert.
A levélben úgy fogalmaznak a cégek, hogy jövő márciustól “versenyelőnynek tekintik”, ha egy partner a QR-kódos megoldást használja. Ők ugyanis így egy pillanat alatt le tudják majd könyvelni az árukat a saját informatikai rendszereikben. Rögtön látják, hogy ki, mikor és hol vette át az árut, esetleg milyen megjegyzést fűzött az átvételhez, és erről a termék gyártója és/vagy a kereskedő is azonnal értesítést kap. Ezzel minimálisra lehet csökkenteni a problémás esetek időigényét, ma papír alapon egy-egy szállítólevél hetekig utazhat oda-vissza a felek között, mire rendeződik az ügye.
A rendszert tehát a nagyobb gyártóknál és kereskedőknél márciustól szeretnék általánossá tenni a kivitelezők, jövő augusztustól viszont az alvállalkozóiknál is kérni fogják.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
