Amikor leállt az ország, a balesetek nem csökkentek annyira, mint az utak forgalma
Az év első kilenc hónapjában összességében jelentősen csökkent a személyi sérüléssel járó, illetve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, éven belül viszont jelentős eltérések látszanak a trendekben. A balesetek száma nagyjából a forgalommal arányosan esett, míg tavasszal a leállás idején sokkal kevesebb probléma volt az utakon, nyáron már nem volt ilyen egyértelmű a javulás.
A halálos kimenetelű balesetek száma szerencsére már az elmúlt időszakban sem nőtt, évről-évre stagnáló, enyhén csökkenő számokat közöltek a hatóságok (pdf), illetve a statisztikai hivatal is. A 2020-as év eleje azonban minden korábbinál látványosabb javulást hozott. Már tavasszal írtunk róla, hogy az idei március 2011 eleje óta a harmadik legkevesebb közúti balesetet hozó hónap volt, áprilisban pedig tovább csökkent ez a szám.
A korlátozó intézkedésekkel leginkább érintett tavaszi hónapban bő harmadával volt kevesebb baleset, mint a megelőző négy év átlagában, a halálos kimenetelű balesetek száma pedig ennél is nagyobb mértékben csökkent. Más kérdés, hogy a forgalom visszaesése alapján ennél is lehetett volna kedvezőbb a helyzet, a statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban ugyanis alig feleannyi gépjármű volt az utakon, mint egy évvel korábban.
Ez egyébként úgy általában is jellemző az idei adatokra: egyetlen hónap kivételével a balesetek száma kisebb mértékben csökkent, mint amennyire a forgalom. Ennek megfelelően a nyári hónapokban, amikor a korlátozó intézkedések feloldásával visszaültek az autókba az emberek, illetve felpörögtek a belföldi utazások is, jóval közelebb került a balesetek száma az elmúlt évek átlagához.
Júliusban, augusztusban és szeptemberben is már csak 10 százalék körüli volt a csökkenés, miközben a forgalom ennél nagyobb mértékben maradt el az egy évvel korábbitól*A balesetek számát az elmúlt négy év átlagához viszonyítottuk, a forgalom alakulásánál azonban ilyen számítást nem tudtunk végezni, mert a KSH épp a koronavírus miatt csak 2019 márciusától közöl adatokat. Az eredmények azonban a 2019-es adatokhoz viszonyítva is hasonlóak. Az eltérés mindössze annyi lenne, hogy így márciusban is nagyobb mértékben esett volna a balesetek száma, mint amilyen mértékben a forgalom csökkent, nyáron viszont még nagyobbra nyílt volna az olló a két mutató között.. Az egyetlen kivétel június, amikor már elkezdtek visszatérni a kocsik az utakra, de a balesetek – különösen a halálos kimenetelűek – száma még jóval a megszokott szint alatt maradt.
A személyi sérüléses balesetek számának alakulásában területileg is elég komoly eltérések vannak. Az országos szinten mért jelentős visszaesés ellenére két olyan megye is van, ahol kismértékben ugyan, de az első kilenc hónapban növekedést mutattak az adatok. Az egyik közülük Veszprém, ahol a nyáron a Balatonra érkező turisták vélhetően megdobták a forgalmat. Ebben az időszakban nőtt meg a balesetek száma, májusban még több mint tizedével a tavalyi szint alatt voltak a számok, de azóta 10 százalékkal több baleset volt, mint az előző évben. A szeptemberi adatok Veszprém mellett még Tolnában mutattak növekedést, és átlag alatt maradt a javulás Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében.
Egymillió főre vetített halálos balesetek száma az EU egyes régióiban. Kékkel az alacsonyabb, barnával a magasabb számok. Forrás (interaktív térképpel): Eurostat
A Balatontól északra található Veszprém megyét is magába foglaló Közép-Dunántúli régióban egyébként európai összevetésben is sok baleset van. November harmadik vasárnapja a közlekedési balesetek áldozatainak emléknapja, az Eurostat ennek kapcsán tett közzé egy elemzést arról, hogyan alakult népességarányosan a halálos kimenetelű közúti balesetek száma az unió egyes régióiban.
Magyarországon általában is magasabb ez a szám, mint az EU átlagában, a Közép-Dunántúl azonban országon belül is kiemelkedik: az egymillió lakosra jutó 97 balesetnél csak néhány lengyel, görög, portugál és belga régióban, illetve Románia és Bulgária nagyobb részén van több.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
