Az egyetem végeztével a szaktársak jellemzően követik egymást az első munkahelyeikre, vagyis, ahogy Ilyés Virág és Sebők Anna fogalmaznak tanulmányukban, az abszolválást követően

az állást keresők kimutathatóan nagyobb valószínűséggel nyernek felvételt olyan munkahelyekre, ahol egykori szaktársuk dolgozik.

A szaktársi kapcsolatok az elhelyezkedési esélyek mellett a munkahely minőségére is kedvező hatással vannak, magasabb bérre és pozícióra számíthatnak azok a fiatalok, akik társaikat követve kerülnek egy céghez.

Igaz, a kutatók a hallgatótársak közötti tényleges segítségnyújtást nem tudták megfigyelni, azonban az adminisztratív adatok alapján is valószínűsíthető, hogy az együtt végző fiatalok a munkaerőpiacon is összetartanak. A szaktársi hatás néhány területet kivéve – ilyen az orvos- és egészségtudomány, illetve a sporttudomány – mindenféle képzésben látványos, kiváltképp a természet- és államtudományi, valamint az informatikai szakoknál. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a szaktársi segítség leginkább évfolyamokon belül érvényesül, de a szomszédos évfolyamokra járók is jócskán tudják befolyásolni a hallgatók munkaerőpiaci kilátásait.

Az egyéni kapcsolatok pozitív szerepe a munkahelyek tartósságában is kimutatható, a szaktársak ugyanis hosszabb távon is hatással lehetnek egymás karrierjére. Ugyanakkor a szerzők felhívják a figyelmet a céges szelekció jelentőségére is: a végzettek olyan vállalatoknál igyekeznek elhelyezkedni, ahol a pályakezdők számára eleve kedvezőbbek a bér- és a munkafeltételek. Egymás segítése tehát nem feltétlenül a munkahelyeken való beajánlások útján valósulhat meg, hanem a jó és rossz vállalati tapasztalatok megosztásával is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat egyetemisták kapcsolathálózat munkaerőpiac munkakeresés Olvasson tovább a kategóriában