Sz. Péter nem az a fajta ember, aki korán felismerte, hogy vállalkozó szeretne lenni, és ezért számos üzletbe vágott bele. A negyvenes éveinek végén járó kelet-magyarországi férfinek a cégregiszter szerint tíz évvel ezelőttig egyetlen vállalathoz sem volt kötődése, sem cégvezetőként, sem tulajdonosként. Azóta is mindössze egy társaságban szerzett érdekeltséget. Más kérdés, hogy ezzel évekig bérelt helye volt Kelet-Magyarország leggazdagabb embereinek listáján.

Maradt a panellakásban

A napi.hu kiadványába először 2016-ban került be, akkor 3,7 milliárd forintosra becsült vagyonnal, egy évvel később azonban már 4,6, újabb egy év elteltével pedig 4,9 milliárdos összeg szerepelt a neve mellett. A semmiből előkerült milliárdos vagyonát ráadásul szinte biztosan nem is becsülték túl.

Sz. Péter ugyanis a cégiratok szerint ebben az időszakban a régió egyik legnagyobb kereskedelmi cége, az ebesi székhelyű Kerekes Kft. 90 százalékos részvénycsomagját birtokolta. Ez a társaság a központi cége annak a vállalatcsoportnak, amelynek osztalékfizetései miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói őrizetbe vették K. Ferenc közismert élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, K. Ferenc különböző gazdasági társaságokból több mint 10 milliárd forint osztalékot vett ki, amely után – mivel lakcíme az Egyesült Arab Emírségekben volt, ahol nincs jövedelemadó – nem adózott. A NAV azonban azt állítja, hogy nem lett volna jogosult erre az adómentességre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkK. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenniGyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet.

Már a csoport által néhány év alatt kifizetett többmilliárdos osztalék is azt mutatja, hogy a vállalat tényleg ért annyit, amennyire Sz. Péter részesedését taksálták. Sőt valószínűleg többet is. A Forbes 100 legértékesebb magyar kézben lévő vállalkozását rangsoroló listára 2018-ban 9,4 milliárd forintos értékkel került fel a Kerekes Kft, és a megbízhatóan jól hasító cég értéke a jövedelemtermelő képessége alapján már az ezt megelőző években is valahol 5 és 8 milliárd forint között lehetett.

Sz. Péter ennek ellenére nem élt túl nagy lábon, legalábbis a látszat ez volt. Bár a vállalatból 2010 és 2016 között 1,5 milliárd forint osztalékot vett fel, a cégbírósághoz leadott iratok szerint jelenleg is ugyanabban a nem éppen jó állapotú panellakásban lakik, ahol tíz éve.

A panelsor, ahol a milliárdos bejelentett címe is található Forrás: Google

Milliárdos ajándék

Sz. Péter 2016-ban a vagyona nagy részétől váratlanul megvált, eladott egy 10 százalékos céges üzletrészt a Kerekes Kft-be ezzel a tranzakcióval akkor visszatérő K. Ferencnek. Ez alapján lett a vállalkozó később jogosult az osztalékra – ami után nem fizetett adót. Ahogy ez a fentiekből már kiderült, a kérdéses pakett akkor masszív százmilliókat érhetett, becslésünk szerint a 10 százalék értéke valahol 600 és 700 millió forint között volt, de még könyv szerinti értéken is megközelítette a negyedmilliárdot.

Sz. Péter azonban ezen a százmilliókat érő részesedésen valamiért 300 ezer forintért adott túl.

Ráadásul ez még nem is a legnagyobb ajándék volt, amelyet az üzletrészt megvásárló K. Ferencnek adott. Az adásvétel után néhány hónappal ugyanis a Kerekes Kft. taggyűlése úgy döntött, hogy K. Ferenc ezért a 10 százalékos részesedésért az összes osztalék 95 százalékára lesz jogosult. A maradék ötből Sz. Péter 4,5, a szintén a cég tizedét birtokló N. Zsolt – a vállalat kereskedelmi vezetője – pedig mindössze 0,5 százalékot kapott.

A taggyűlésen ezzel a lendülettel döntöttek egy egymilliárd forintos osztalékelőleg kifizetéséről is, már az új felállásban. Ez azt jelentette, hogy a pénzből a korábbi felosztáshoz képest K. Ferenc 100 millió helyett 950 millió forintot kapott, Sz Péternek viszont 800 helyett csak 45, N. Zsoltnak pedig 100 helyett mindössze 5 millió forint jutott.

Már ez is tökéletesen megmutatta, hogy a két rosszabbul járó tulajdonos üzletileg teljesen irracionális döntéseket hozott (hiszen a taggyűlésen jóvá kellett hagyniuk ezeket a módosításokat). Márpedig normál üzleti körülmények között elég nehezen elképzelhető, hogy valaki ilyen egyszerűen lemondjon több tíz vagy százmillió forintról.

A későbbiekben ez a néhány százmillió több milliárd forint lett. A Kerekes Kft. ugyanis a nagyon furcsa döntés óta összesen 4,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki. Ebből, ha marad a korábbi állapot, akkor Sz. Péterre 3,6 milliárd jutott volna, ehelyett azonban csak 200 milliót kapott, a kereskedelmi igazgató pedig több mint 400 millió forintról mondott le, szintén K. Ferenc javára.

Kíváncsiak voltunk, hogy miért megy bele valaki ilyen megállapodásba, ezért igyekeztünk feltenni kérdéseinket az érintett két tulajdonosnak, N. Zsolt azonban nem reagált megkeresésünkre, Sz. Pétert pedig nem is sikerült elérnünk, sem emailben sem telefonon.

Mit kezdhet ezzel az adóhatóság?

Más kérdés, hogy a durván áron aluli üzletrészeladás egyáltalán nem volt egyedi eset a Kerekes Kft-nél^*Sőt igazából a csoport más cégeinél is hasonlóan kis összegért szerzett az osztalék 95 százalékára jogosultságot K. Ferenc.. Az elmúlt tíz évben tulajdonképpen végig névértéken, azaz néhány százezer, legfeljebb 1-2 millió forintért adták-vették a százmilliókat érő részesedéseket a vállalatban. Az árat ráadásul minden esetben a vállalat pénzügyi-gazdasági helyzetével indokolták – helytelenül.

 
A cégbirodalom központja Ebesen 

A valóságban Sz. Péter is szinte fillérekért szerezte azt a vagyont, amely a gazdaglistákra repítette. Két részletben összesen 2,7 millió forintot fizetett a vállalat milliárdokat érő 90 százalékáért. Ennyit pedig valószínűleg egy panellakásban is ki lehet gazdálkodni.

Érdekes kérdés, hogy ezzel a helyzettel mit tud kezdeni az adóhatóság, és kell-e egyáltalán kezdenie vele valamit. Az biztos, hogy ha valaki piaci áron ad-vesz részesedést egy cégben – akár a tőzsdén – akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha nyert az ügyleten. Ilyenkor az eladási és a vételi ár különbözete után adózni kell.

A Kerekes Kft-nél azonban épp a piaci ártól tértek el elég jelentősen, és mivel végig névértéken adták-vették az üzletrészeket, így árfolyam-nyeresége nem keletkezett senkinek. Árfolyamnyereség híján pedig nincs mit adóztatni.

Csakhogy ha valaki ennyire áron alul értékesít valamit, akkor az már nem adásvétel, hanem ajándékozással vegyes ügylet. Az ajándékozás pedig illetékköteles, igaz logikusan nem az ajándékozónak (ebben az esetben: eladónak) kell fizetnie, hanem annak, aki az ajándékot kapja (esetünkben a vevőnek).

Az illeték mértéke Magyarországon 18 százalék, azaz a tényleges érték és a vételár közötti különbségnek ekkora részére tarthatna igényt az állam. Jelen esetben ez az Sz. Pétertől K. Ferenchez kerülő 10 százalék esetén még akkor is valószínűleg 100 milliós nagyságrendű összeg, ha az osztalékkal való “bűvészkedéstől” eltekintünk. (Ahhoz, hogy az ilyen pénzek befolyjanak az államkasszába, nem ártana ellenőrizni a hasonló ügyleteket, ám ez sokszor elmarad.)

A furcsa tranzakciók miatt a Kerekes Kft. két osztalékról lemondó tulajdonosa mellett a csoport érintett cégeit is megkerestük kérdéseinkkel, ám válaszokat nem kaptunk. N. Zsoltnál az üzleti szempontból irracionális döntése mellett arra is rákérdeztünk, hogy mi lett az általa felvett osztalék sorsa, illetve hogy milyen szerepe volt K. Ferencnek a cégnél, mielőtt visszatért volna tulajdonosként. Kérdéseinkre azonban nem reagált, Sz. Péter pedig elérhetetlennek bizonyult.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat adófizetés adóhatóság kerekes kft. milliárdos NAV osztalék panel. adó Olvasson tovább a kategóriában