Több mint négy évig lehetett volna finanszírozni a Mátrai Erőműben dolgozó összes – egyébként elég jól kereső – alkalmazott nettó bérét abból az összegből, amit az MVM állami energiaóriás a létesítmény megvásárlására szánt. Ennek azért van jelentősége, mert Orbán Viktor miniszterelnök korábban a munkahelyek megőrzésével indokolta, miért vette meg az állam az erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől. A magyarázat már elsőre is nagyon nyakatekertnek tűnt, most azonban az MSZP által kikért iratokból nagyon látványosan kiderült, mennyire elferdítette a valóságot a kormányfő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt.

44 milliárd lett, maradhat?

A Mátrai Erőmű megvásárlásának állami költségeiről eddig annyit lehetett tudni, hogy az MVM 17,44 milliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a létesítményt működtető cégért. Mindezt azután, hogy az előző tulajdonos 11,2 milliárdos osztalékot vett ki a vállalatból, amiről tudni lehetett, hogy a következő években sokmilliárdos veszteséget termelhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa megveszi az állam a Mátrai Erőművet, nagy eséllyel évi sokmilliárdos veszteség hullik a nyakábaNem véletlenül döntöttek úgy Mészáros Lőrincék, hogy inkább mégis eladják a legnagyobb magyar szénerőművet. Annyira megdrágultak a szennyezési jogok, hogy ebben a formában szinte biztos a vastag bukó 2021-től.

Az MSZP azonban kedd reggel több MVM-től kikért dokumentumot is nyilvánosságra hozott, amelyekből kiderül, hogy az állami energiacég ennél sokkal több pénzt szánt az ügyletre. A vételár kifizetése mellett ugyanis az erőművet fenntartó vállalatban és a kapcsolódó cégekben összesen 26,4 milliárd forintnyi tőkeemelést és ugyanekkora összegű áthidaló hitelkeretet tartottak szükségesnek az MVM-nél.

Az ellenzéki párt által készített összefoglaló egy 4,9 milliárdos kölcsönkiváltással is számol, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni, de a kiadott iratok alapján az ügyletnek ez a része elég zavaros. Az MVM igazgatósági ülésére készült előterjesztésben úgy fogalmaznak, hogy a

3,6 milliárd forint összértékű, magántőkealaptól kapott euró és forint kölcsönök a vételár részeként az MVM Zrt. részére átruházásra kerülnek. A kölcsönökkel kapcsolatos adatszolgáltatás az adatszobában hiányos volt, részletes analitika nem állt rendelkezésre, a fenti összeg a Status Power Invest Kft. (az ügyletben érintett egyik cég – a szerk.) főkönyvi kivonatán alapul.

Mindenesetre ezt elvileg az MVM által biztosított hitelkeretből visszafizették, szóval – még ha a hiányos adatszolgáltatás és ennek elfogadása nagyon sok kérdést vet is fel – valószínűleg nem érdemes az árhoz hozzáadni. Ahogy vélhetően az áthidaló hitelt sem, ez ugyanis az indoklás szerint azért kell, mert a tőkeemelés időigényes, és elvileg abból vissza is fizetik az érintettek. Ha mindezt elfogadjuk, akkor összességében így nagyjából 44 milliárd lehet az összeg, amit végül az átvételre elkölt vagy elköltött az MVM.

Erős kerekítés

Ezzel a 44 milliárddal pedig 2109 ember állását sikerült megóvni, a tranzakcióra ugyanis végső soron ezért került sor. Orbán Viktor január közepén egy sajtótájékoztatón egészen pontosan ezt mondta:

én is hajlottam a logikára, hogy ha valami üzletileg nem működik, akkor természetesen ne finanszírozzunk veszteséget, hanem zárjuk be és alakítsuk át, az embereknek biztosítsunk más munkalehetőséget. De a kormány áttanulmányozta a konkrét helyzet, és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó, és semmilyen olyan megoldást nem láttam, hogy annak a tízezer embernek hol fogunk munkát adni a környéken.

Már akkor is írtuk, hogy az indoklás ezer sebből vérzik, a mostani dokumentumok fényében viszont még döbbenetesebb. A tízezer munkahelyet ugyanis nem csak mi éreztük erős túlzásnak, de konkrétan az MVM is megcáfolta. Az előterjesztésben ugyanis azt írják, hogy

az erőműhöz közvetlenül 2100, közvetve 4700 munkahely kötődik, ami elég erős kerekítéssel jön csak ki tízezerre.

Ráadásul, ahogy korábban írtuk, ez a közvetett kötődés sem jelenti törvényszerűen a munkahelyek megszűnését, ha mondjuk bezár az erőmű.

Ám, ha még el is fogadjuk a 6800 munkahelyet, a 2020 első negyedévi Heves megyei nettó átlagkeresettel számolva ebből az összegből akkor is több mint 30 hónapig lehetett volna fizetni a teljes foglalkoztatotti kört. Ha pedig csak az erőműben dolgozókat nézzük, akkor ez úgy is 51 hónap, hogy a vállalat kifejezetten jól fizeti az alkalmazottjait. Az éves beszámoló szerint a havi bruttó átlagbér 615 ezer forint körül lehetett, de a szellemi alkalmazottaknál a 850 ezret közelítette.

Ez a több mint négy év pedig már nagyon közel van az erőmű működési engedélyének 2025-ös lejáratához. Korábban volt olyan homályos ígéret, hogy ezt követően gáztüzelésűre „állítanák át” az erőművet, de az újabb hírek szerint úgy tűnik, erre csak 2029-ben kerül sor. Az azonban biztos, hogy egy ilyen váltás átalakítja a cég munkaerőigényét is, így ennél tovább valószínűleg nem is érdemes számolni a jelenlegi foglalkoztatás pozitív hatásával.

A Mátrai Erőmű létszáma ráadásul hosszabb távon egész biztosan csökkenni fog. Az uniós előírások miatt a létesítmény két blokkját még 2021-ben leállítják, ami ugyan a kapacitást az ígéretek szerint nem érinti, de létszámban hozhat változást. Főleg, hogy a létesítmény szerepe az ország áramellátásában évről-évre csökken. Ráadásul a most közzétett dokumentumokban kockázatként azt is kiemelték, hogy a következő években jelentős számú munkavállaló megy majd nyugdíjba, ami komoly munkaerő-fluktuációhoz vezethet a cégnél.

Mindebből jól látszik tehát, hogy több okból sem kellett annyi ember munkahelyét megmenteni, mint amennyiről a miniszterelnök beszélt:

• az érintettek száma nagyon maximum 6800,
• akik közül 4700 munkahelyéről nehezen lehetne kimutatni^*A kormányfő szerint „nemcsak az erőműnek a dolgozóival kell számolnunk, hanem az erőmű által termelt áramot használó ipari parkban működő cégek alkalmazottaival is”. Áramot azonban természetesen máshonnan is kaphatnak ezek a vállalatok., hogy megszűnne az erőmű bezárásával,
• a létesítmény saját 2100 dolgozója közül pedig sokan nyugdíjba mennek a következő években.

A vásárláshoz kapcsolódó 43,84 milliárdos összegből az erőmű dolgozóira a jelenlegi létszám mellett fejenként közel 20,8 millió forint jut. Ez alapján elég meglepő, hogy a kormány semmilyen más módszert (átképzések, némileg távolabbra történő munkába járás támogatása, új befektető környékre csábítása) nem talált, csak azt, hogy az erőművet meg kell vásárolni Mészáros Lőrinctől.

A befektetőknél maradva, noha tavaly minden korábbinál drágábbra jött ki egy új munkahely az egyedi kormánydöntésekhez kapcsolódó beruházásoknál, de így is megállt fejenként 15,7 millió forintnál. A gyöngyösi térség pedig egyáltalán nem olyan elmaradott szeglete az országnak, ahová ne lehetne befektetőt csábítani. Az Apollo Tyres például Gyöngyöshalász mellett épített üzemet pár éve, és bár ott 29,4 millió forintba került egy munkahely, ez az összeg várhatóan nem fog nőni, a Mátrai Erőművel viszont még várhatóan igen sok költsége lesz az államnak a jövőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat kormány Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc mvm Olvasson tovább a kategóriában