Kezd felpörögni az atomerőmű építése, 50 millióból készítik fel a Paks II Zrt.-t
Úgy tűnik, elég masszívan átalakíthatják a paksi atomerőmű bővítését felügyelő céget az új blokkok építésének megkezdése előtt. A Paks II Zrt. ugyanis közel 50 millió forintot költ arra, hogy a következő fél évben egy jogi iroda segítsen kialakítani a társaságnál a megfelelő szervezeti struktúrát.
Sukoró, Simicska, Paks
A megbízást tárgyalásos közbeszerzésen elnyerő Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda egyébként nem teljesen ismeretlen az állami cég számára. A Paks II Zrt. szerződéslistájából (pdf) kiderül, hogy ez az iroda ad nekik jogi tanácsot a megvalósítási megállapodásokkal, illetve az ezekből eredő vitákkal kapcsolatban is, az év végéig összesen 310 millió forintért*Bár nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen időtávra szól, de utóbbi valószínűleg keretösszeg..
Az ügyvédi iroda már korábban is kapott állami megbízásokat, illetve dolgoztak Simicska Lajoshoz köthető cégnek is. Az Origo korábban arról írt, hogy a Réczicza Dentons Europe LLP ügyfele volt az egykori Fidesz-pénztárnok érdekeltségébe tartozó euroAWK plakátcég, és szintén az Origo számolt be arról, hogy a washingtoni
Sukoró-perben is Réczicza István ügyvédi irodája képviselte a magyar államot,
igaz, akkor még nem a Dentons, hanem egy másik nagy nemzetközi iroda itteni partnereként.
A Dentons Récziczától a bővítésért felelős cégnél most azt várják, hogy az iroda szakértői átvilágítsák a vállalatot, és egy olyan struktúrát alakítsanak ki, amelyben rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások és kompetenciák, illetve ahol egyértelműek a felelősségi körök. Mindezt ráadásul rendkívül gyorsan el kell kezdeniük, a tender kiírása szerint ugyanis a szerződés napokban esedékes aláírását követően öt napon belül elő kell állniuk egy végrehajtási tervvel.
Az ügyvédi iroda egyébként neves tanácsadócégeket utasított maga mögé a tenderen. A Deloitte például több mint másfélszer nagyobb összegért vállalta volna csak a munkát, a KPMG-t pedig már az eljárás második körére sem hívták meg. Ebben a fordulóban egyébként a Dentons Récziczán és a Deloitte-on kívül még két cég adott be ajánlatot, de a második legalacsonyabb is 11 millió forinttal drágább volt a végül befutó ügyvédi irodáénál.
Már több éves csúszásban van a projekt
A szervezetfejlesztési igény is elég jól mutatja, hogy a beruházás új fázisába lépett. A bővítésben érintett szervezetek június legvégén jelentették be, hogy a Paks II. Zrt. benyújtotta (pdf) az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) a két új blokk létesítésiengedély-kérelmét, illetve az ahhoz kapcsolódó 283 ezer oldal terjedelmű létesítési dokumentációt. Ennek elbírálására elvileg egy éve van a hatóságnak, de legalább ennyire fontos, hogy a létesítésiengedély-kérelem benyújtása után három hónappal kérhetik az OAH-tól a földmunkák elkezdésének engedélyezését.
Kifejezetten az atomerőmű megépítésének érdekében ugyanis még egyetlen kapavágás sem történt Pakson,
holott az eredeti tervek szerint mostanra már egy ideje el kellett volna kezdődnie a munkálatoknak. A folyamat azonban már az elején megcsúszott, a magyar fél magyarázata szerint az elhúzódó uniós jóváhagyás miatt. A kormányban már 2019 elején is másfél-két éves csúszással számoltak, ami 2026-27-es indulást jelentett volna, tavaly év végén azonban a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János a Népszavának már 2029-es rajtról beszélt.
Ha maguknak a blokkoknak a kivitelezése egyelőre nem is indult meg, a felvonulási területen már dolgoznak. A Kalocsa TV Süli János beszámolója alapján nemrégiben összegezte a már megkezdett fejlesztéseket. Ezek alapján a
- transzformátorállomás már teljesen elkészült,
- egy három- és egy négyszintes iroda kivitelezése épp most zajlik, akárcsak
- egy 100 fős étkezőépületé, míg
- az acél- és betonacél-összeszerelő műhelyre, valamint a hozzá kapcsolódó
- fémáruraktárra épp a napokban kapta meg az engedélyt a Paks II Zrt.
A miniszter arról is beszélt, hogy a már megkezdett négy épületből háromnak a kivitelezését bízta magyar cégekre az orosz fővállalkozó. A legzsírosabb falat eddig minden bizonnyal az Erőmű Beruházási Központ (EBK) névre keresztelt nagyobb irodaépület volt, amire maga az állami cég írt ki egy közbeszerzést. A tendert az a West Hungária Bau Kft. nyerte, amely*Egészen pontosan a tulajdonában lévő WHB Befektetési Kft. pár éve 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt-ért. A WHB most ennél kissé alacsonyabb összegért, 2,6 milliárdért vállalta el az EBK tervezését és kivitelezését.
Egyből fizetünk az oroszoknak
Ezek a tételek elég jól mutatják, hogy mostanra azért már egyre komolyabb költségek merülnek fel a paksi bővítéssel kapcsolatban. A beruházást ugye az eredeti tervek szerint orosz hitelből finanszírozta volna a kormányzat, az eredeti indoklás szerint azért is választották verseny nélkül az oroszokat a 4000 milliárdos munkára, mert ők finanszírozást is tettek az ajánlatuk mögé.
A konstrukció szerint a beruházás 20 százalékát fedezi önrészből a magyar állam, az oroszok a többire nyújtanak 30 éves kölcsönt. A gyakorlatban azonban ez utóbbit eddig a magyar fél nem vette igénybe, egész pontosan minden alkalommal előtörlesztette azt, mivel jelenleg piaci alapon kedvezőbben lehet hitelhez jutni, mint amit nagyjából hét éve Moszkva ajánlott.
Úgy tudjuk, hogy az eddig bevett gyakorlaton a koronavírus-válság ellenére sem kíván a kormányzat változtatni, és
továbbra is azt tervezik, hogy amíg kedvezőek a piaci feltételek, addig kiváltják az orosz kölcsönt.
Más kérdés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatbázisa szerint tavaly március óta nem hívtunk le a Vnyesekonombanktól pénzt. Akkor egy 144,5 millió eurós összeget könyveltek le az ÁKK-nál.
Vállalat
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
Fontos
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
