Olyan rosszul étkeztetik dolgozóikat a multik a fejlődő országokban, hogy még a termelékenységük is romlik
Évi 130 és 850 milliárd dollár közötti kárt okoz a fejlődő országokban működő vállalatoknak, hogy a dolgozóik a megfelelő élelmezés hiányában nem tudnak elég jól teljesíteni munkájuk során. Az alultápláltság és az elhízás egyaránt rossz hatással vannak a munkavállalók termelékenységére, akadályozva őket a koncentrált munkavégzésben, ráadásul az érintett dolgozók jellemzően több időt töltenek betegszabadságon.
A Chatham House és a Vivid Economics friss elemzését a Bloomberg ismertette röviden, aminek egyik legfontosabb következtetése, hogy
a multinacionális cégeknek is tenniük kell az egészségesebb táplálkozásért ezekben a térségekben.
Ezek a nagyvállalatok ugyanis nem csak az elméletileg lehetségestől elmaradó munkatermelékenység miatt szenvednek veszteségeket, hanem a hírnevükön is jókora csorba eshet, ha nagyobb figyelem irányul a náluk dolgozó éhező vagy túlsúlyos emberek problémáira. Márpedig erre egyre nagyobb esély van, a koronavírus ugyanis különösen nagy veszélyt jelent az egészségtelenül táplálkozó társadalmi csoportokra, miközben a gazdasági válság tovább rontja az élelmezési lehetőségeiket.
Egy rosszul táplált munkaközösségben kialakuló járványgóc meglehetősen rossz fényt vethet bármelyik nagyvállalat üzletére.
A jelenlegi gazdasági károk és fenyegetések mellett hosszú távon is gondot fog okozni, ha nem javul az élelmiszer-ellátás alacsony és a közepes jövedelmű országokban: a rosszul táplált gyerekek testi és szellemi fejlődése elmarad az egészségesen étkező társaikétól, így ők a későbbiekben a munkaerőpiacon is sikertelenebbek lesznek.
A kutatók szerint a szoptató anyák támogatásától kezdve a szűrővizsgálatokon keresztül az egészséges munkahelyi étkezés biztosításáig számos módja van annak, hogy a vállalatok kivegyék a részüket a probléma visszaszorításában. A leginkább érintett ágazatok között a bányászat, az építőipar, a mezőgazdaság, illetve az egészségügy és az oktatás is megtalálható, várhatóan ezekben a szektorokban lesznek a leginkább érdekeltek a cégek abban, hogy a közeljövőben kivegyék a részüket az élelmezés javításából.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
Mészáros Lőrinc is tízmilliárdokat bukik éppen Trump vámjai miatt
Donald Trump vámjai olyan tőzsdepánikhoz vezettek világszerte, amilyet az utóbbi években a covid és az ukrajnai háború kezdetén láthattunk.
