Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. június 28. 16:46 Élet

A helyi közösségek tudnak legtöbbet tenni azért, hogy csökkenjen a bűnözés

A közelmúlt amerikai eseményei kapcsán több helyen is felmerült, hogy rendőrök nélkül, a közösség saját megoldásai alapján könnyebben meg lehetne oldani, hogy csökkenjenek a bűncselekmények. A szakirodalomban azonban jóval kevésbé kutatott kérdés, hogy a közösségek milyen hatékonyan tudják csökkenteni a bűnözést a saját köreikben. Patrick Sharkey és szerzőtársai annak jártak utána tanulmányukban, hogy a helyi nonprofit szervezetek milyen hatással vannak a bűnmegelőzésre.

Az USA-ban a kilencvenes és a 2010-es évek között nagyjából felére csökkent a gyilkosságok, személyi sérülések vagy vagyoni káresetek száma. Ennek vizsgálatakor a legtöbb tanulmány a rendőri erő fejlesztésével vagy a szabályzatok szigorításával foglalkozik és azt a következtetést vonja le, hogy ezek segítették az ország bűnügyi helyzetének javulását.

Anekdotikus esettanulmányokból viszont egyértelműen látszik, hogy sokat tudnak tenni a helyi közösségek és szervezetek azért, hogy jobb és biztonságosabb hellyé alakítsák a környéküket. Los Angelesben szabadult elítéltek segítettek az utcák megtisztításában és megfizethető lakásokat építettek a nehezebb sorsú szomszédjaiknak. Washington Heightsban több szervezet összefogott, hogy megtisztítsák a parkokat, amik korábban drogdílereknek és használóknak adtak otthont. Bostonban az elhagyatott telkeket tisztították és zöldítették meg, amivel jelentősen csökkent a bűnözés ezeknek a területeknek a közelében.

Ha közelebbről vizsgálják a bűnesetek drasztikus csökkenését, akkor látszódik, hogy

azokon a helyeken csökken kimagaslóan a bűnözés a kilencvenes évek óta, amelyek az átlagnál rosszabb adottságúak.

 

Ezeken a helyeken tipikusan a helyiekre hárul a belső rend megteremtése, amit legtöbb esetben nonprofit szervezeteken keresztül oldanak meg.

Nagy adatbázisokon azonban az egyedi esetek tanulsága elveszik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az ismert korábbi kutatások hibája, hogy

nem veszi figyelembe, hogy a bűnmegelőzésre összpontosító nonprofitok megalapulása nyilvánvalóan gyakoribb ott, ahol erre szükség van,

 

vagyis magasabb a bűnesetek száma az átlagosnál. Ezt figyelmen kívül hagyva valóban úgy tűnhet, hogy a nonprofitok nem csökkentik a bűnözést, sőt egyes tanulmányok akár pozitív kapcsolatot is találhatnak (ugyanúgy, ahogy a rendőri erők növekedése is pozitívan korrelál a bűnesetek számával).

Sharkey-ék azonban egy olyan elemzési módszert használnak, amivel kiszűrhető ez a hatás. Ők két szinten becsülik meg a non-profitok hatását, amiben elsőként a bűnözéstől teljesen független non-profitok jelenlétével becsülik meg az elérhető források összegét, és ezzel kombinálva elemzik a bűnmegelőzéssel és közösséggel foglalkozó nonprofitok hatását a bűnözésre. Ezen kívül kiszűrik a különböző környékek egyediségét, amivel az eredményekbe nem számít bele annak a hatása, hogy a környék alapból rosszabb körülményű.

Az így korrigált, tehát a nonprofitok valódi hatását mérő elemzések meggyőző eredményeket mutatnak. Átlagosan, ha tízzel nő a helyi szervezetek száma, akkor 12 százalékkal csökken a gyilkosságok, 10 százalékkal az erőszakos bűncselekmények és 7 százalékkal a vagyontárgyakkal kapcsolatos bűnesetek száma.

Amikor megnézték, hogy ezek a hatások hogyan oszlanak meg a bűnmegelőzéssel és a közösséggel foglalkozó szervezetek között, a legnagyobb hatást

a függőség megelőzésével foglalkozó non-profitok érték el, esetükben tízzel több non-profit szervezet 23 százalékkal csökkentette a gyilkosságok számát

 és további 15, illetve 11 százalékkal a korábban említett bűncselekményekét. Nem sokkal maradnak le a helyi munkahelyek teremtésével foglalkozó szervezetek sem, esetükben a korábbi bűnesetek 21, 14 és 10 százalékkal csökkentek. Ezekhez képest eltörpül a hatása a

bűnmegelőzési szervezeteknek, amik mindössze pár százalékkal csökkentették az összes bűnesetet.

Ebből is látszik, hogy a hátrányos helyzetű környékeken a legnagyobb problémát a munkanélküliség és a kilátástalanságból következő függőségek okozzák. Ha támogatjuk a közösségeket, hogy meglegyenek az anyagi forrásaik a saját problémáik kezelésére, akkor hatékonyan tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel és mindenki számára biztonságosabbá válnak az utcák ennek hatására.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Amerika bűnözés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 15:11 Élet, Pénz

Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz

Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 06:04 Élet, Vállalat

Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat

Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. november 22. 11:05 Közélet, Vállalat

Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el

A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.