Tavasszal a járványügyi korlátozások bevezetésével nemcsak a levegő minősége javult világszerte, hanem a zajártalom is jelentősen lecsökkent. A közlekedés és a termelés mérséklődésével járó szokatlan csendet belga kutatók a szeizmikus hullámokat vizsgálva is kimutatták, a visszarendeződés következtében azonban már nem sokáig lehet élvezni a koronavírus e pozitív mellékhatását.
A zajos környezethez a BBC összefoglalója szerint kifejezetten nehéz újra hozzászokni. Egy szakpszichológus szerint bár tudunk alkalmazkodni az állandó hanghatásokhoz, egy csendesebb időszak után viszont ez kifejezetten nehézzé válik, az átmenet pedig fokozott nyugtalansággal, csökkenő munkahelyi és iskolai hatékonysággal és az alvásminőség rosszabbodásával jár. Ezek a problémák széles tömegeket érintenek: a cikkben idézett adatok szerint 140 millió európai él olyan hangos környezetben, ami már az egészségükre is káros lehet, az Egyesült Államokban pedig szintén milliók élnek akkora zajban, hogy a hallásuk is veszélyben forog.
Ők persze nemcsak mostanában szenvedik el a zajok újbóli felélénkülésével járó kellemetlenségeket, hanem egész életükre hatással van a folyamatos erős kitettség. A számtalan mellékhatás között említhető a magas vérnyomás, a depresszióra való hajlam, a stressz és a csökkenő szellemi kapacitás.
Mindezek leginkább a szegényebb rétegeket érintik, akik a városokban ipari területek, vasutak és repülőterek mellett kénytelenek élni. Ugyanakkor az úgynevezett „csendes turizmus” kialakulása arra utal, hogy a tehetősebbek is jelentős arányban szenvedik el a zajártalmakat, és igyekeznek kiszakadni a hangos környezetből – Finnországban például több népszerű úti cél is a csendes kikapcsolódás lehetőségével vonzza a turistákat.
A cikkben idézett szakvélemény szerint a hirtelen jött csend, majd az újrainduló zajszennyezés következtében az érintettek jelentős része megtapasztalhatta az elmúlt hetekben, hogy milyen kellemetlenségekkel jár hangos környezetben élni, és mennyivel jobb, ha a lakóhelye csendesebbé válik. Ennek következtében fokozódhat a zajártalommal kapcsolatos tudatosság, amire nagy szükség van. Ennek érzékelése ugyanis pillanatnyi, hiszen a túlzott hangerő nyomai – szemben a levegőszennyezéssel – nem maradnak meg a légkörben vagy az épületeken. Éppen ezért hajlamosak még a leginkább érintett emberek is elfeledkezni róla, hiába alakultak világszerte már a huszadik század elején mozgalmak a városi hangzavar mérséklésére, és vált többé-kevésbé köztudottá, hogy mivel járnak a zajártalmak.
Élet
Fontos