Sok ember kényszerűségből a virtuális térbe költöztette a korábbi személyes találkozóit, legyen szó munkahelyi értekezletről, tanulásról, baráti sörözésről. Ezek most olyan eszközökön futnak, mint a Google Hangouts, a Microsoft Teams, a Skype, a Facetime vagy éppen a járvány idején lendületbe jött Zoom. Az is közös élmény, ettől a nap végére (vagy már korábban) ritkán tapasztalt módon elfáradnak szellemileg, gyakorlatilag kiütve érzik magukat. A jelenséget sok helyen egyszerűen csak Zoom-fáradtságként (vagy kimerültségként) szokták emlegetni.
De hogy lehet az, hogy nemcsak a munkában fáradunk el jobban, de sokan még azt is megterhelőnek érzik – beszélgetni a barátokkal -, ami normális esetben feltölti őket energiával? A válasz a National Geographic cikke szerint leginkább abban keresendő, hogy a videokonferenciás szituáció nagyon más, mint amire az emberi agy az evolúció során felkészült.
Ha személyesen beszélgetünk, csak az információk egy részét szűrjük le a szavakból, ugyanilyen fontos a nonverbális kommunikáció, például a testbeszéd és a mimika. Milyen arcot vág valaki a másikat hallgatva; kényelmesen hátradől, vagy feszülten figyel; szaporábban veszi-e a levegőt, arra készülve, hogy közbevágjon? Ezeket a jeleket agyunk automatikusan, különösebb erőfeszítés nélkül olvassa, egy képernyőn keresztül viszont ezeknek az információknak csak a töredékéhez jut hozzá még akkor is, ha jó a kép és a hang. Ez azonban sokszor csak vágyálom, és már annak is örülni kell, ha a beszédet megérti az ember.
Ilyen körülmények között sokkal jobban kell figyelnünk a szavakra, és ebben az erőltetett koncentrációban nagyon gyorsan el lehet fáradni.
A tapasztalatok szerint rontja a helyzetet az olyan képernyő-elrendezés, ahol minden résztvevő látszik (a beszélő nagyobb méretben), mert olyan sok ember jelzéseit kellene az agynak figyelemmel kísérnie, hogy az igazán egyiknél sem sikerül. Andrew Franklin, a Norfolki Állami Egyetem kiberpszichológia adjunktusa szerint ez olyan, mintha valaki egyszerre próbálna meg főzni és olvasni.
Természetesen vannak, akik ezzel jobban megbirkóznak, míg mások kevésbé. A Quartz cikke szerint például az utóbbiak közé tartoznak a siketek és a nagyothallók, akik számára a gyors kimerülés a mindennapi életből is ismerős, hiszen feszült figyelemmel kell például szájról olvasniuk, és ha egy-két kulcsfontosságú szóról lemaradnak, akkor kieshetnek az egész kommunikációból. Nekik a mostani körülmények között még inkább koncentrálniuk kell.
A többség számára az lehet egy könnyen felidézhető párhuzam, amikor – például egy konferencián – tartósan olyan nyelven kell kommunikálni, amelyet nem beszél anyanyelvi szinten az ember. Ilyenkor sokan számolnak be arról, hogy a nap végére teljesen kiütve érzik magukat.
Az említett cikkekben megszólaltatott szakemberek tanácsokat is adtak azzal kapcsolatban, hogyan lehet lassítani a kimerülést. Munkaügyben például sokak szorongását csökkentheti, ha a beszélgetést rögzítik, így később visszanézhető, vagy elérhetővé teszik az elhangzottak leiratát. Ha nem feltétlenül szükséges, ki is lehet kapcsolni a kamerát, így a szituáció olyan, mintha csak telefonálna az ember. Ennek egy következő foka, ha azt is teszi, hiszen akkor akár sétálgathat is közben, ami sokak számára csökkenti a stresszt.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
