Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. február 10. 14:05 Vállalat

A fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenne

Egy amerikai médiapiaci ügylet segíthet megérteni, hogy mennyire eltorzult piaci viszonyokat teremt Magyarországon a kormányközeli médiaalapítvány, aminek törvényességét nem vizsgálta és nem is fogja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) annyi nyomtatott lapja van, hogy azzal még a magyarnál népességszámban jó harmincszor nagyobb Egyesült Államokban is meghatározó szereplő lenne.

Január végén derült ki, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett érdekeltségébe tartozó Berkshire Hathaway 140 millió dollárért eladja helyi újságjait a Lee Enterprises médiacégnek. Utóbbi az ügyletnek köszönhetően a Statista gyűjtése szerint a második legtöbb napilappal rendelkezik majd az USA-ban. Szám szerint 81-gyel, ami azonban a piacvezető Gannett 261 újságot számláló portfóliójától azért még mindig messze van.

 

Bár biztos akad néhány ember, akit foglalkoztat ez a téma, a hír önmagában nem lenne túlzottan érdekes a világnak ezen a részén. Nem is foglalkoznánk vele, ha nem az amerikai fúzió bejelentésének napján veszít pert a GVH a  magyar médiapiacot teljesen eluraló KESMA ügyében. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány ugye az a szervezet, amelynek 2018 végén szinte az összes kormányközeli vállalkozó odaadta ajándékba a médiaérdekeltségeit több 10 milliárd forint értékben. A kormány pedig az egész ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy véletlenül se gördíthessen senki akadályt a Fidesz-közeli média teljes központosítása elé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 30 milliárdos ajándékot kapott oligarcháitól a NERÖsszeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.

A bíróság azonban megsemmisítette a GVH által a KESMA tulajdonszerzése ügyében kiadott hatósági bizonyítványt, és új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt. Egy rövid pillanatra úgy tűnhetett, hogy veszélyben van az alapítvány, illetve a fideszes médiabirodalom, de hamar kiderült, hogy erről szó sincs,

a GVH-nak eszébe sincs vizsgálódni, és törvény szerint nem is kell neki.

A kellemetlen ítélet is csak – ahogy erről a HVG részletesen írt – egy joghézag miatt születhetett meg. A kormány ugyanis a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéssel elvileg a KESMA-t mentesítette a bejelentési kötelezettség alól, tehát az alapítványnak nem is kellett volna a GVH-hoz fordulnia. Csakhogy mire a kabinet ezt meglépte, az alapítvány már jelezte az összeolvadási szándékot a versenyhivatal felé, így annak muszáj volt állást foglalnia. Ezt pedig úgy tette meg, hogy kiadott egy bizonyítványt, miszerint nincs itt semmi látnivaló, nem is kell neki vizsgálódnia, nem sérti a versenyszabályokat az ügylet.

Az az ügylet, aminek korábban már a töredékét is elkaszálta, így már csak precedens alapon sem hagyhatta volna jóvá. Korábban részletesen írtunk róla, hogy miért nem mehetett volna át a hatóságon a fideszes médiafúzió. A GVH-nak nem a sokszínű tájékoztatás korlátozása miatt kellett volna elkaszálnia az ügyletet. Ez a médiahatóság dolga, amely viszont elég kreatív magyarázatokat talál általában a kormány helyett is arra, miért nem probléma a média Fidesz-közeli központosítása. A versenyhivatalnak azért kellett volna lépnie, mert a fúzió a hirdetési piacon is olyan mértékű koncentrációhoz vezet, ami teljesen eltorzítja – a médiában amúgy is elég korlátozottan működő – piaci viszonyokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémátEgy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

A már említett precedens is pont erről szólt. Még 2018 elején Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének tették kötelezővé, hogy eladja két rádióját, mert ha nem teszik meg, akkor a

„balatoni régióban és elsősorban Bács-Kiskun megyében lokális rádiók és nyomtatott sajtótermékek egyazon vállalkozáscsoportba kerülnek, és ezáltal káros versenyhatások alakulhatnak ki”. 

A KESMA életre hívásával azonban az érintett médiatermékek egy tulajdonoshoz kerültek sok másikkal együtt. Azaz a GVH-nak egy olyan ügyletet kellett volna jóváhagynia, amit egyszer már elkaszált.

Most is ez lenne a helyzet, ha a hivatal a bírósági ítéletnek megfelelően újraindítaná a folyamatot, és végre megvizsgálná az összeolvadás piaci hatásait. Ezt azonban nem fogja megtenni, mert nincs mit vizsgálnia. A KESMA-nak ugyanis már nem kell bejelentenie a fúziót, hiszen az időközben nemzetstratégiai jelentőségű lett.

De hogy visszakanyarodjunk az eredeti hírhez, a 140 millió dolláros Berkshire Hathaway-Lee Enterprises-ügylet, illetve az ez alapján kialakított amerikai erősorrend elég jól mutatja, mennyire gigantikus képződmény a KESMA. Az alapítvány – illetve a tulajdonában lévő Mediaworks Zrt. (MW), amely alá az elmúlt bő egy évben szinte a teljes kormánymédiát beszervezték – ugyanis a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik.

A médiahatóság adatbázisa szerint 408 nyomatott sajtóterméke van a Mediaworksnek.

Ezek persze messze nem mind napilapok, de még azon a listán is beférne a legnagyobb amerikai cégek közé a MW. A saját honlapjuk alapján 23 napilapot tartanak fenn, de az oldalon valamiért nem tüntetnek fel mindent, például a Magyar Nemzet és a Lokál sem szerepel a felsorolásban.

 

Arról nem is beszélve, hogy egy rakat olyan napilap márkaneve van a tulajdonukban, amit most éppen nem adnak ki. Elég csak a botrányos körülmények között bezárt Népszabadságra gondolni. A nyomtatott lapok pedig csak a KESMA portfóliójának egy szűk részét teszik ki. A rádióknál például nemzetstratégiai jelentőség ide vagy oda, szinte biztosan törvénytelenül működnek, de az ágazat többi szegmensében is elég dominánsak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat gvh KESMA Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány Mediaworks Warren Buffett Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.