Kevesen látták volna előre tíz éve, hogy mennyi problémát fog okozni a közösségi média. A bunkó kommentekkel szembesülő, függőséggel szenvedő felhasználók, akik a szortírozó algoritmusoknak köszönhetően véleménybuborékokba szorulnak, joggal érezhetik úgy, hogy rosszat tesz nekik a folyamatos facebookozás.

A viselkedési gazdaságtan azonban ebben is segíthet, ha megfigyeljük milyen viselkedési torzítások okozzák a problémákat és az ezekre offline megoldást biztosító, bejáratott viselkedés gazdaságtani módszereket átültetjük az online térbe.

Ezek átfogó vizsgálatáról adott ki egy jelentést a brit Behavioural Insight Team. Ahogy korábbi cikkünkben említettük, ők a viselkedési gazdaságtan módszereivel próbálnak megoldani társadalmi szintű problémákat, nem is csoda, hogy az online problémák is felkeltették az érdeklődésüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Nobel-díjas ötlettel csökkenthetők a közkiadások, nálunk mégis alig használjákA viselkedési közgazdaságtan módszereit Nobel-díjjal is jutalmazták, itthon mégsem használják a gyakorlatban. Pedig bizonyítottan hatékony és olcsó megoldás.

Az egyik ilyen probléma abból fakad, hogy a társadalmi tőke egyre inkább előtérbe kerül, ma már megbecsülhető egy ember végzettsége és a bűnözésre való hajlama is a szociális hálójának kiterjedtségéből. A közösségi hálók viszont erősen befolyásolják a társadalmi kapcsolatainkat. Az asszimetrikus frissítésnek (assimetrical updating) köszönhetően egyre mélyebbre burkolóznak az emberek a hozzájuk hasonló emberekből álló buborékokba. Így teljesen elveszítik a valóságérzetüket és csak a sajátjukkal megegyező véleményeket hallják meg.

De ennél súlyosabb probléma, hogy az így kialakult csoportoknak hatalma van, már csak a kirekesztő erejüknél fogva. Ha ezek a csoportok csak hasonló embereket engednek be, majd csoporton belül osztanak ki pozíciókat, vagy olyan döntést hoznak, ami másokat is befolyásol, akkor a kirekesztés egyre súlyosabb probléma lesz.

Erre kínálja megoldásként a tanulmány, hogy olyan posztokat is meg lehetne jeleníteni az emberek falán, ami kifejezetten ellen megy annak, amit a buborékja megoszt vele. Vagy tényeken alapuló posztok betűzését a szokásos posztok közé. Ezzel arra ösztönöznék az embereket, hogy olvassanak a sajátjuktól eltérő véleményeket és megismerjék a világot. 

Egy másik probléma, hogy viselkedési kutatások bebizonyították, hogy az anonimitás felerősíti az emberekben a civilizálatlan viselkedést. Az internet pedig jó lehetőséget ad arra, hogy emberek mindenféle álnév mögé bújva nyilvánítsanak véleményt bármiről, akár egyénekről is. 

Ezzel olyan kommentek és értékelések is születnek, amit nem tudnak a hagyományos gyűlöletbeszéd kategóriájába sorolni, mégis nagyon károsak azoknak, akik a fogadó oldalra kerülnek. Ennek köszönhetően megnövekedtek a fiatalok körében a lelki betegségek és az önveszélyes viselkedés is. 

Ezt két oldalról közelítik meg a kutatók.

• Egyrészt bizonyos lökésekkel (nudge) céloznák azokat, akik írják a negatív és bántó kommenteket. Őket olyan eszközökkel irányítanának a kommentjeik átgondolására, mint például egy olyan tompító, ami megadott ideig nem publikálja a kommenjüket vagy nem küldi el az üzeneteiket. Ha ez alatt meggondolja magát vagy rájön, hogy mégsem azt vagy úgy akarta írni, akkor visszavonhatja a küldést. Ez egyébként nem feltétlen csak a káros kommentelőknek lenne hasznos, mindannyiunkkal előfordult már, hogy elküldtünk egy üzenetet, amit szinte azonnal meg is bántunk.
• Egy másik megoldás lenne, ha egy mesterséges intelligencia szűrné a káros tartalmakat és a publikálás előtt jelezné, hogy ez másoknak bántó lehet vagy akár azt mondaná, hogy ez nem úgy hangzik, mint amit a felhasználó mondani akar, biztos, hogy így is publikálni akarja. Bár ez nem szerepel a tanulmányban, de ez talán még hatékonyabb lehet, ha társítanak mellé statisztikákat, hogy milyen káros hatásai vannak a feleslegesen bántó kommenteknek. Az emberek nem mindig mérik fel helyesen a döntéseik társadalmi költségét, és ezzel segíteni lehet nekik megérteni ezeket.

Ugyanakkor nem csak a káros tartalmak miatt van negatív hatással a közösségi média a fiatalok lelki egészségére. Jellemzően túl sok időt töltenek rajta, ami elvesz időt az olyan tevékenységektől, amik az emberek jól-létét növelik. Ennek megoldása hasonló, mint a szerencsejáték vagy vásárlás függők problémáié, és a viselkedési gazdaságban sokszor használt elköteleződés eszközéhez nyúl. A sérülékeny fogyasztókat segíthetik beállítások abban, hogy kivonják magukat a közösségi médiából vagy legalábbis limitet állítsanak be maguknak.

Kizárhatnának oldalakat vagy beállíthanának időkorlátot, hogy mennyi időt tölthetnek egy honlapon egy nap. Ugyanígy beállíthatnák, hogy melyik napszakban ne tudjanak belépni, például ha barátokkal találkoznak, akkor ilyen módon biztosíthatnák, hogy valóban minőségi időt töltenek együtt. 

Ezek a beállítások persze feloldhatók lennének, hiszen a viselkedés gazdaságtan célja nem az emberek korlátozása, hanem inkább a nekik megfelelő viselkedés felé terelése. De a blokkok, ugyanúgy, mint a káros posztok, csak a kérés után bizonyos idővel oldódnának fel, ami alatt mérlegelheti a felhasználó, hogy tényleg szüksége van-e erre. Komolyabb esetben akár egy megbízható baráthoz is kötni lehet, akivel beszélni kell, mielőtt beléphetünk az oldalra. Ez utóbbi emlékeztet a függők által használt rendszerre, amikor szerhasználat előtt felhívják a mentorukat és sok esetben sikerül lebeszélni őket a visszaesésről.

Egy másik hatékony eszköze a viselkedés gazdaságtannak az alapbeállítás, ami már számos esetben bizonyította hatékonyságát. Jelen problémák megoldásaként alap beállításra lehet kapcsolni, hogy a telefon néma legyen vacsora időben vagy lefekvés előttől ébredésig. Vagy be lehet állítani, hogy milyen értesítéseket akarunk látni, mikor akarjuk, hogy jelezzen a telefonunk.

A fent felsorolt eszközök egy része már elérhető, de fontos, hogy használjuk is ezeket, ha úgy érezzük, hogy a közösségi média negatív hatással van az életünkre. Természetesen nem csak a felhasználók tehetnek azért, hogy jobbá tegyék az életüket, mindenképp szükséges egy független szabályozó szervezet is, ami felügyeli az online felületeket, illetve a platformok üzemeltetői is felelősek, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, ami nem káros a felhasználóinak. Ezt egyébként már érzékelik az üzemeltetők, az Instagram is próbálkozik olyan ötletekkel, mint a like-ok elrejtése, több kevesebb sikerrel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFigyelemválságtól szenved a gazdaságHa mi az okostelefonok és a Facebook miatt egyre szétszórtabbak vagyunk, akkor hogyan lenne esélyünk versenyezni a mesterséges intelligenciával feljavított robotokkal?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet diszkrimináció internet közösségi média mentális betegség online Olvasson tovább a kategóriában