Miközben a világ többi részén összességében megáll a népességnövekedés a következő nyolcvan évben, Afrikában most indul csak be igazán. Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint 2100-ban nagyjából 3,1 milliárddal leszünk többen a Földön, mint jelenleg, és ebből a növekményből közel 3 milliárdot Afrika hoz majd össze. Miközben a világ népessége kevesebb, mint negyven százalékkal nő, Afrikáé közel a háromszorosára ugrik.
Persze az ilyen hosszú előrejelzéseket érdemes fenntartásokkal kezelni, nem véletlenül közöl az ENSZ is több forgatókönyvet. Csak a születésszám várható alakulása alapján három szcenáriójuk van, de csináltak olyan előrejelzést is, amiből kiszűrték a migráció várható hatását.
Az viszont az összes forgatókönyv esetében egyértelmű, hogy a népesedés motorja a következő évtizedekben Afrika lesz, itt ugyanis még mindig nem zárult be a demográfiai olló. Ez azt jelenti, hogy a halálozási ráta már visszaesett, de a termékenység még nem. Az olló zárulásáig az országok az eddigi tapasztalatok szerint robbanásszerű népességnövekedésen mennek keresztül.
A leginkább valószínűnek tűnő előrejelzés szerint 2100-ban a világ tíz legnépesebb országa közül öt lesz afrikai, miközben jelenleg mindössze egy államot ad a kontinens a top 10-be. Nigéria jelenleg 206 milliós lakosságával a hatodik, innen fog előre lépni várhatóan a harmadik helyre, miután 2100-ra már 733 millió lakosa lehet.
Ezzel egyébként Nigériában lesz abszolút értékben a legnagyobb népességnövekedés, arányaiban azonban hiába a három és félszeres ugrás, az első tizenötbe sem férnek be. Afrikának ugyanis két teljes régiója lesz, ahol ennél is nagyobb lehet a bővülés üteme: Közép Afrikában több mint ötször annyian fognak élni nyolcvan év múlva, mint most, és a kontinens nyugati részén sem marad el ettől jelentősen a várható növekedés.
Az országok közül az abszolút rekorder az ENSZ szerint az a Niger lehet, aminek több mint 80 százaléka sivatag. Ott jelenleg picit több, mint 24 millió ember él, 2100-ban azonban az előrejelzések szerint már majdnem 165 millióan lesznek. Ráadásul korántsem ez lesz az egyetlen szaharai ország, ahol népességboom várható: Csád, Mauritánia és Mali lakossága is nagyjából a jelenlegi négyszeresére nőhet.
A többi kontinens közül érdemi népességnövekedés csak Óceániában várható, illetve nagyjából harmadával több ember él majd vélhetően Észak Amerikában is, ahol az Egyesült Államokban 100, Kanadában 20 millió fővel ugorhat meg a lakosság száma.
Ázsiában és Latin-Amerikában viszont stagnálást jósolnak, míg Európa népessége az előrejelzés szerint hatodával, közel 120 millióval csökken. Itt sem lesz azonban egységes a kép:
a leggyorsabban Dél-, és Közép-Európa ürülhet ki.
A közvetlen térségünkben negyedével, Dél-Európában pedig harmadával élhetnek a jelenleginél kevesebben nyolcvan év múlva.
A legnagyobb visszaesés Albániában várható, ott a mostani bő harmadára zuhanhat a népességszám, de eltűnhet a lakosság fele Szerbiában, Moldovában, Boszniában és Bulgáriában is, a lengyelek pedig 14 millióval lesznek kevesebben. Ehhez képest az alig 30 százalékosra becsült magyarországi csökkenés nem is tűnik soknak.
Más kérdés, hogy migráció nélkül a magyar adat is alacsonyabb lenne. Az a forgatókönyv a 700 ezerrel kisebb, alig több mint 6 milliós népességszámot prognosztizál 2100-ra Magyarországra. Más kérdés, hogy európai összevetésben ez egyáltalán nem számít jelentős eltérésnek a két előrejelzés között. Németországnak például azt jósolja az ENSZ, hogy 2100-ban már csak 74 millióan lesznek, 9 millióval kevesebben, mint most, bevándorlás nélkül azonban ugyanez csak 56 millió lenne. A svédeknél pedig (ahogy többnyire eddig is) egyenesen a migráció változtatja majd meg a demográfiai trendeket. Náluk bevándorlás nélkül tizedével esne a népesség, míg a másik prognózis majdnem 30 százalékos növekedést vetít előre. A kettő között közel 4 millió fő a különbség.
Adat
Fontos