A karácsony és a szilveszter közötti napokat a legtöbb munkában álló ember szabadságon tölti. Van azonban egy olyan piaci szektor, amely lényegében egész évben erre a pár napra készül, és forgalmának döntő többségét ekkor bonyolítja le. Ez a tűzijátékok piaca, amelyet a törvényi szabályozás is az újévet megelőző négy napra igyekszik leszűkíteni.
A magyarországi tűzijáték-kereskedelem leginkább hipermarketek parkolóiban zajlik, a dörzsöltebb magyarok azonban Szlovákiába járnak át vásárolni. A szomszédban jóval olcsóbban vehetnek pirotechnikai eszközöket, és akár milliós összegeket is ott hagynak. A magyar vevők kiszolgálására a határ mentén külön iparág épült. Erről egy szlovákiai és egy hazai tűzijáték-kereskedő beszélt nekem, az alábbiakban az ő elmondásuk alapján mutatom be a pirotechnikai szektor néhány jellegzetességét.
A különböző pirotechnikai eszközöket négy kategóriába sorolják. Az első kategóriába sorolt termékek nem hagyhatják el a földet, ilyen a gyerekeknek szánt varázsvirág vagy sárkánytojás. A második kategóriás termékek kevés hatóanyagot tartalmaznak. Az első két kategória termékeit egész évben lehet árusítani, a harmadik kategóriásokat azonban csak december 28. és január 31. között szabad. Ebbe tartoznak a nagyobb hatóanyagú, komolyabb tűzijátékok, mint a rakéta, a római gyertya, a tűzijátéktelep vagy a szikraszökőkút. A negyedik kategóriát pedig csak profik használhatják.
„A lakossági vásárlás 90-95 százaléka ebből adódóan az év utolsó négy napjában zajlik le” – mondta Leskovicsné Tóth Mária, aki az egyik legnagyobb magyar tűzijátékos cég, a Leskovics Pirotechnika Kft. tulajdonosa. A gyulai cég nemcsak árusítással, hanem szolgáltatással is foglalkozik. Évi 180 tűzijátékot szerveznek például falunapokon vagy fesztiválokon, emiatt vannak év közben is bevételeik a pirotechnikai termékekből.
Gyulai ajándékboltjukban év közben is árulnak az első két kategóriába tartozó tűzijátékot. Az év utolsó négy napján viszont 30-40 árusítóhellyel jelennek meg a kelet-magyarországi régióban. Ilyenkor tároló konténerekből árulják a termékeiket, olyan forgalmas helyeken, mint a nagyáruházak parkolói vagy városok főterei.
A magyarországi tűzijáték-árusítás lényegében erre a négy napra koncentrálódik, és ez az árakban is megjelenik. „A tároló konténerek kiszállítása elég drága. A szűkös időt kihasználva felemelik a cégek a konténerek bérleti díját, és a területbérlés is drága” – mondta Leskovicsné.
Azt mondta, a terület bérleti díjában hatalmas különbségek lehetnek attól függően, hogy egy budapesti hipermarket parkolójáról vagy egy kisváros főteréről van szó. Szerinte nagyjából 100 ezer és egymillió forint között szóródnak a bérleti díjak ebben a négy napban. Egy konténer bérlése és szállítása pedig 100 ezer és 250 ezer forint körül lehet.
Míg Magyarországon csak négy napig lehet komolyabb tűzijátékokat árulni, addig Szlovákiában egész decemberben. A szabályozás miatt más szempontból is kedvezőbb helyzetben vannak a magyarországi konkurenciával szemben. Míg Magyarországon például minden árusító helyen kell biztosítani pirotechnikust, Szlovákiában nincs ilyen előírás.
„A vevőink szerint Magyarországon minden kétszer annyiba kerül, mint nálunk, ezért éri meg nekik eljönni” – mondta egy szlovákiai kereskedő, aki nem akart névvel szerepelni. Azt mondta, a szlovák határtól távoli magyar városokból is érkeznek hozzájuk vásárlók, például Nagykanizsáról, Pécsről vagy Szegedről. Általában három-négyfős baráti társaságok vásárolnak náluk, akik szomszédoknak, barátoknak, családtagoknak is intéznek beszerzéseket. „Van olyan, aki 400-500 eurót (133-166 ezer forintot) hagy itt, és van, aki 4-5 ezer eurót (1,3-1,7 millió forintot)” – mondta. A vevői nagyjából harmada magyar.
A szlovák cég sajátos modellben működik: 8-10 tulajdonos állt össze, hogy a beszerzéseket együtt, így olcsóbban intézzék. Ők nem vásárolnak Kínában, hanem gyártatnak, saját logóval és dizájnnal. „Év közben az új termékeken dolgozunk, legkésőbb március végéig kell leadnunk a rendelést Kínába” – mondta. Ezt követően szeptember környékén kezdenek jönni az első rakományok a rotterdami kikötőn keresztül, és a következő év szeptemberéig ezeket árulják.
Azt nem árulta el, hogy mekkora értékben rendelnek árut, vagy mekkora a forgalmuk, csak annyit mondott, hogy évi több mint száz kamionnyi áru érkezik a központi raktárukba. Ez a raktár év közben is működik, a forgalmazást azonban már külön végzik a tulajdonosok. „Fel van osztva az ország, mindenkinek ki van építve a köre. Van, aki a lengyel határt fedi le, van, aki az ukránt, én Dél-Szlovákiát csinálom” – mondta a kereskedő.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy december 16-án nyit ki hét saját árusítóhelye a magyar határ közelében, és több mint húsz viszonteladója is van. Ezek az eladóhelyek jellemzően raktárakban működnek, de van olyan is, ami pénzváltóban vagy tűzoltószertárban. Mindegyik üzlet a magyar határ mentén van, az egyik például mindössze 200 méterre van a határtól. Mivel 10-15 éve árulnak ugyanazokon a helyeken, különösebb reklám nem szükséges, az utolsó napokban már sor szokott állni az üzleteknél.
A raktár év közbeni eladásai és a december közepi nyitás miatt náluk az éves forgalom kevesebb mint 70 százaléka koncentrálódik december 29-31-re. De így is „az utolsó három nap a legkeményebb, mindenki az utolsó pillanatra vár. A határmenti üzletek nem győzik a kiszolgálást” – mondta a férfi, aki szerint minden legálisan folyik náluk, és évi 10-15 százalékkal nő a forgalmuk. Szerinte a korábban vázolt okok mellett azért is olcsóbbak Szlovákiában, mert kisebb haszonnal is megelégszenek. „Amit megveszünk 50 euróért, azt 60-70-ért adjuk el, Magyarországon viszont 100 euróért adják” – mondta.
Élet
Fontos