Váradi József, a Wizz Air alapító-vezérigazgatója a Bloombergnek nyilatkozott arról, hogy a Lufthansa-vezér Carsten Spohr “hülyeségeket beszélt”, amikor nemrég egy interjúban azzal gyanúsította meg a fapados légitársaságokat, hogy főleg ők adnak alapot az iparág környezetszennyező működésére vonatkozó kritikáknak.

Carsten Spohr nyáron egy svájci lapnak nyilatkozva beszélt arról, hogy szerinte a fapadosok veszteséget termelő járatai felesleges utak iránt tartják fenn a keresletet, amik ráadásul tovább növelik az iparág károsanyag-kibocsátását. Mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy mostanában a légiközlekedési iparág a klímaaktivisták céltáblájává vált.

Váradi szerint valójában éppen hogy a hagyományos légitársaságok járulnak hozzá a szükségtelen repüléshez azzal, hogy a business classon utazókra építik az üzleti modelljüket. Ezeknek az utasoknak ugyanis sokszorosa az ökológiai lábnyoma, mint azoknak, akik turista osztályon utaznak. Ráadásul a hagyományos légitársaságok régebbi, nagyobb fogyasztású és kevésbé hatékony térkihasználású repülőket üzemeltetnek, mint a fapadosok.

“A hagyományos légitársaságok üzleti modelljének két kulcseleme, hogy minél több utas utazzon business class-on, és hogy sok legyen az átszállás: mindkettő alacsony hatékonyságú és környezetszennyező”

– mondta.

A Bloomberg cikke szerint Wizz Air rendelkezik az egyik legjobb egy főre eső szén-dioxid-kibocsátási adattal az iparágban. Ugyanis amíg a Wizz Air járatain egy utasra átlagosan nagyjából 59 gramm szén-dioxid-kibocsátás esik kilométerenként,^*Sőt, azóta 56,5 grammra csökkent. a hagyományos járatoknál ugyanez az arány 90 körül van.

Mostanában egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy vissza kell szorítani a légiközlekedést, miközben a fejlődő országokban egyre több ember számára válik elérhetővé a szabadidős célú légiközlekedés.

Váradi szerint a kritikák “megmutatják Nyugat-Európa arroganciáját”,

ugyanis a nyugat-európaiak ötször annyit repülnek, mint a kelet-európaiak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a légitársaság is arra figyelmeztet, hogy nem kell mindig repülniNyugat- és Észak-Európában egyre többen döntenek úgy, hogy klímavédelmi megfontolásokból nem ülnek repülőre. Kutatások szerint az ilyet etikus fogyasztás hatékony egyéni cselekvés lehet a klímaváltozás ellen.

Nem a Wizz Air egyébként az első fapados társaság, ami reagált Spohr nyilatkozatára: júliusban a Ryanair marketing igazgatója, Kenny Jacobs 15 millió német és közép-európai utasnak küldött ki egy e-mailt, amiben felhívta a figyelmet a Lufthansa kibocsátási adataira. “Köszönjük a Lufthansának, hogy segítettek a marketingköltségeink csökkentésében” – mondta Jacobs, és hozzátette, hogy nagyon örülnek az összehasonlításnak.

Becslések alapján 2020-ig a légiközlekedés szén-dioxid-kibocsátása 70 százalékkal fogja meghaladni a 2005-ös szintet, az amerikai International Council on Clean Transportation szeptemberben publikált tanulmánya szerint 2013 és 2018 között 32 százalékkal nőtt a légitársaságok szén-dioxid-kibocsátása. Az Európai Bizottság számítása szerint ha a légiközlekedés egy ország lenne, a 10 legnagyobb kibocsátó közé tartozna, és egy New York-London retúr járat kibocsátása nagyjából megegyezik azzal, amekkora egy átlagos európai egy éves kibocsátása, ami a lakásának fűtése közben keletkezik.

A Business Insider cikkében idézett statisztika szerint a légiközlekedés nagyjából a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékát teszi ki, ez az arány az iparág jelenlegi trendjei és a fapadosok erősödése mellett nőni fog: a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség becslése alapján az utasok száma 2037-ig megduplázódik, és 8,2 milliárdra nő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet légiközlekedés váradi józsef wizz Air Olvasson tovább a kategóriában