Jó néhány megyénkben sokkal gyorsabban fogy a népesség, mint a többiben, aminek az az oka, hogy a vidék nagy részét a természetes fogyáson túl az elvándorlás is sújtja. A vidék gazdaságilag fejletlenebb részei ördögi körbe kerültek, hiszen pont a legelmaradottabb régiókban fogy a leggyorsabban a népesség, és így a munkaerő is. Az elmúlt egy évtized mérlegét nézve kilenc olyan megye is van Magyarországon, ahol több mint 10 százalékkal csökkent a munkaképes korú népesség, és csak kettő, ahol növekedett. Minden jel arra mutat, hogy a munkaerőhiány sokkal súlyosabb lesz a következő években, amit elkerülhetetlen lesz külföldi munkavállalók behívásával enyhíteni.

Jelenleg a gazdaság további növekedésének egyik legnagyobb korlátja, hogy alig van már könnyen munkába állítható, szabad munkaerő az országban. A megmaradt munkaerő-tartalék ráadásul rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg az országban: a legtöbb, döntő többségében alacsony képzettségű szabad munkaerő az ország keleti felében, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön található, miközben Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon már szinte nincs is, aki nem dolgozik.

A munkaerőhiány mértéke elsősorban az adott országrész gazdasági fejlettségével hozható összefüggésbe, hiszen ott van a legtöbb és legtöbb jó munkalehetőség, ahol a legjobban megy a gazdaság. Ezt tükrözi, hogy ott a legalacsonyabb a munkanélküliség, ahol a legnagyobb az egy főre jutó GDP: Közép-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon.

Az országon belüli jelentős fejlettségbeli különbségek meghatározzák, hogy a lakosság jellemzően honnan hova költözik át, így a fejlettség az egyes megyék demográfiai folyamatait is nagyban befolyásolja. Tartós tendencia, hogy az ország keleti és déli feléből nagy számban vándorolnak el az emberek, amivel elsősorban a központi régió jár jól, de Nyugat- és Közép-Dunántúl népességét is növeli a belföldi migráció.

Bár a természetes népességfogyás Magyarország minden régióját sújtja (mindenhol többen halnak meg, mint ahány gyermek születik), a gazdaságilag fejlett megyékben ezt a belföldi vándorlás valamennyire, vagy teljes egészében ellensúlyozni tudja.

Két olyan megye van, ahol összességében még nő a népesség: ez Pest és Győr-Moson-Sopron,

illetve 2015-ig Budapest is ilyen területnek számított. Ezeken túl Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém és Vas megyében pozitív még a vándorlási mérleg, vagyis az ország ezen részein is lassítja az elnéptelenedést, hogy sokan odaköltöznek.

Az ország többi tizenhárom megyéje viszont nagy bajban van, mert természetes úton és az elvándorlás miatt is csökken a népessége.

Az elnéptelenedés folyamata Békésben és Nógrádban a legsúlyosabb, ezekben a megyékben 2006 óta több mint 12 százalékkal fogyatkozott meg a lakosság, jórészt az elvándorlásnak köszönhetően is. Arányaiban a legtöbben Szabolcsból és Borsodból jönnek el, de Szabolcs migrációs szempontból különlegesnek számít, mivel itt az ukrán bevándorlás az utóbbi években pótolni tudja a népességfogyást, ami így 2011 óta folyamatosan lassul.

A népességcsökkenés és az ezzel kapcsolatos kilátásaink a gazdaság szempontjából is aggasztóak, ami különösen most bújik a felszínre, hogy már munkaerőhiánnyal küzd a legtöbb szektor.

A népességcsökkenés miatt ugyanis a magyar munkaerő Pest és Győr-Moson-Sopron kivételével mindenhol fogy, ráadásul a gazdaságilag legelmaradottabb megyékben fogy a leggyorsabban.

Vagyis ez egy ördögi kör: az ország szegényebb, gazdaságilag fejletlen területeit az aktív korú, képzettebb lakosság maga mögött hagyja, így ezeken a területeken kevesebb és kevesebb képzett munkaerő marad, ami tovább gátolja a már így is nagy hátránnyal küzdő helyi gazdaságok felzárkózását.

Az elmúlt évtizedben Pest és Győr-Moson-Sopron kivételével mindenhol zsugorodott a munkaképes korú (15-64 éves) népesség. A legnagyobb mértékben Békés (-12,9 százalék), Nógrád (-11,5 százalék) és Tolna (-11,2 százalék) munkaerőtábora ment össze, de Baranya, Borsod, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Somogy megyében is 10 százalék feletti ütemben zsugorodott az aktív korú népesség. Szabolcsban az ukrán bevándorlásnak köszönhetően csak kismértékben, 2,4 százalékkal csökkent a munkaképes korúak száma tíz év alatt.

Mindezek a demográfiai folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a jelenleginél is sokkal súlyosabb munkaerőhiány vár Magyarországra a következő években, akár évtizedekben, ha nem érkezik pótlólagos munkaerő külföldről, illetve ha a gazdaság nem alkalmazkodik időben a feszes munkaerőpiachoz. A külföldi munkaerő tömeges behívása mellett az automatizáció is enyhítheti a munkaerőigényt, ám az ilyen fejlesztésekhez a tőkegyenge magyar vállalkozásoknak kormányzati támogatásra is szüksége lesz. A humán tőke felhasználásának racionalizálását jelentené az állami bürokráciacsökkentés is, igaz, ez inkább csak a szolgáltató szektor munkaerőhiányán segíthet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet belföldi vándorlás demográfia munkaerőpiac népességcsökkenés Olvasson tovább a kategóriában