Petrovszki Krisztián 2005-ben kezdett el dolgozni apósa építőipari cégénél, amely leginkább bányászattal, útépítésekkel és rekultivációval foglalkozott. Mivel mindig közel állt hozzá a környezetvédelem, elkezdte foglalkoztatni, hogy hogyan lehetne értelmesen hasznosítani az építőiparban keletkező hatalmas mennyiségű hulladékot.

Egy épület bontásánál vagy egy építkezés megkezdésénél rengeteg feleslegesnek tűnő anyag keletkezik, elég csak egy lakóház alapozására gondolni. Amellett, hogy ezek az anyagok különböznek egymástól – például a talaj lehet agyagos vagy homokos -, különbözőképp lehetnek szennyezettek vegyi anyagokkal, vagy akár csak törmelékkel, műanyaggal.

Amikor Petrovszki elkezdett azon gondolkozni, hogy mit lehetne tenni ezekkel a másodlagos nyersanyagokkal, még kezdetleges volt az építési-bontási hulladékok újrahasznosítása Magyarországon. A KSH adatai szerint a kétezres évek elején még nem volt jelentős az ilyen nyersanyagok újrahasznosítása, és az évtized közepére is csak 25 százalék körülire nőtt az az arányuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova kerül az a közel fél tonna szemét, amit évente kihajít egy átlagos budapesti?Szeméttel fűtünk, szeméttel töltjük a laptopunkat, és szeméttel dolgozik a cementgyár is. Sokat javult a szelektív szemétgyűjtés, de akár négyszer annyit is újra lehetne hasznosítani, mint most.

Petrovszki akkor kísérletezett először másodlagos nyersanyagok újrahasznosításával, amikor az apósa cége végezte el a négyes metró egyik állomásának földmunkáját. Az az ötlete támadt, hogy a kitermelt anyagot nem hulladéklerakóba vitetik, hanem egy ezzel párhuzamos projektjükön, egy árvízvédelmi töltés építésén hasznosítják. Ezzel egyszerre spórolták meg a lerakó és a töltés nyersanyagának költségét.

Ennek hatására 2008-ban alapította meg feleségével közösen a Clean-Way Kft.-t, amelynek fő profilja lett a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítása. A jogász végzettségű Leel-Őssy Diánának amiatt volt kulcsszerepe a cégnél, mert kifejezetten bonyolult volt az építési hulladékok jogi szabályozása abban az időszakban. “A beruházók és a kivitelezők számára sem volt egyértelmű, hogy mi számít hulladéknak és mi nem, ezért csak a kockázatot látták az újrahasznosításban. Inkább mindenki szállította a hulladékot a lerakóba, az önkormányzati ingatlanba vagy az árokpartra” – mondta Petrovszki.

Petrovszki Krisztián egy újbudai építkezésen.

Beleásták magukat a másodlagos nyersanyagok jogi hátterébe, uniós előírásokat és külföldi bírósági eseteket tanulmányoztak, hogy kiderítsék, a “hulladék-kérdést hogyan rendezik a gyakorlatban”. Míg mások problémát láttak a hulladékban, számukra világos lett, hogy ha sikerül laborvizsgálatokkal igazolni, hogy az adott hulladék szennyezéstől mentes, akkor hasznosítható másodlagos nyersanyagként.

Az üzlet elindításánál rendkívül fontos volt a széleskörű kapcsolati háló, amelyet apósa cégénél alakított ki. “Majdnem minden beruházásról volt tudomásunk. Megkerestük ezeket a cégeket, és megkérdeztük, mennyiért és hova szállítják az építési hulladékukat, nem-e tudunk segíteni spórolni. Az önkormányzatoknak pedig körleveleket küldtünk” – mondta Petrovszki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természettől tanulta a titkát a kihalt kohócsarnokot felélesztő cégAz alumínium-hulladékkal foglalkozó Martin Metals többször került nehéz helyzetbe, de mindig sikerült idejében váltania.

A Clean-Way-jel való együttműködés azért volt vonzó a beruházóknak és a kivitelezőknek, mert jelentős megtakarítást érhettek el velük. A lerakóba szállítás jelentősen megdobja a költségeket, és a spórolás mellett abban is biztosak lehettek a megrendelők, hogy a hulladék nem egy erdőben vagy az út szélén végzi. “Nyilván mindenkit érdekelt, hogy úgy tud megtakarítani, hogy az jogilag rendben van. Nekünk pedig a jogi alap a legfontosabb, ezt nagyon körbe kellett járnunk” – mondta a cégtulajdonos.

Petrovszki 2010-től tett egy féléves kitérőt, amikor a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. fejlesztési igazgatója volt, de a közszférában kevésbé tudott kizárólag a szakmai munkára koncentrálni, így gyorsan visszatért a Clean-Way-hez. A cége időközben folyamatosan bővítette a tevékenységét: a földmunkák mellett mára hulladékszállítással és rekultivációval is foglalkozik.

A Clean-Way gyáli telephelye. Fotó: Clean-Way

Petrovszkival egy épülő újbudai irodaháznál találkoztam, ahol a Clean-Way felel a mélyépítésért. A leendő épület helyén egyelőre egy 11 méter mély gödör tátong. Az irodaház alapja miatt 45 ezer köbméter anyagot bányásztak ki, ebben a föld mellett vegyesen volt beton, cserép és kerámia is. A kitermelt anyagok egy része szennyezett volt, mivel pár évtizede itt egy ipari létesítmény terült el. Gondos mérésekkel azonban sikerült az innen elhordott anyagok 97 százalékát újrahasznosítani.

Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen javult az építési-bontási törmelékek újrahasznosítása, ez az arány azonban így is kimagasló. 2017-ben ez a KSH adatai szerint az ilyen hulladék újrahasznosítása országosan meghaladta a 80 százalékos arányt, bár ez önbevalláson alapszik. A Clean-Way ennél is jobb eredménnyel dolgozik, a saját projektjeiken 90-95 százalékos hatékonysággal újrahasznosítanak.

2015 óta Gyálon működik egy telephelyük, ide szállítják a vegyes építési-bontási hulladékot. A behozott anyagokat három gép tisztítja és válogatja, a gépláncok mellett ezt öt-hat ember segíti. Petrovszki szerint összesen nyolcszor annyiba kerülne az építési törmeléket lerakóba adni, mint a gyáli telepükre vinni és újrahasznosítani.

Az elmúlt években számos jelentős építkezésen vettek részt. Ilyen például a Liget Projekt, a Várkert bazár, a Corvin negyed, az Etele Pláza vagy a Mol és az OTP székházának előkészítése. A méretekből adódóan mintegy 70-80 százalékban állami beruházásokon vesznek részt, ennek megfelelően dolgoztak együtt a legnagyobb építőipari cégekkel, mint az állami megrendeléseket gyakran elnyerő Duna Aszfalt, Market, Strabag vagy Swietelsky.

Az építőipar felívelésének köszönhetően 2015 óta háromszorosára nőtt a bevételük, tavaly közel 500 millió forint volt. Az általuk kezelt hulladék 2018-ban 780 ezer tonna volt, amely több mint háromszoros emelkedést jelentett egy év alatt. Petrovszki szerint idén újabb jelentős ugrás várható, 800 milliónál is több lesz a forgalmuk. A növekedésnél még kiemelkedőbb a profitrátájuk, tavaly 25 százalékos volt.

“Nagyon sokat kell dolgozni, és kimagasló eredményeket lehet elérni” – foglalja össze röviden Petrovszki a nagy nyereségesség okát. “Én korábban elmentem dolgozni hétfőn és a következő hét pénteken jöttem haza. 12 napot dolgoztam egyhuzamban, napi 15 órát” – mondta. Mostanra már visszavett, és Budapesten csak heti egy-két napot tölt el, alapvetően Gyuláról irányítja a cégét. “Reggel fél 7-től este 8-ig így is csörög a telefonom” – mondta.

Szerinte van még egy-két budapesti cég, akinek hozzájuk hasonló a profilja, olyan viszont nem nagyon van, amelyiknek a vezető hulladékgazdálkodási szakértő, a jogalkotásban is részt vesz és egy különleges adatbázissal is rendelkezik. Petrovszki korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd a Földművelésügyi Minisztérium munkacsoportjaiban vett részt építési-bontási hulladékokkal kapcsolatos jogalkotásban, most pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is szokott egyeztetni.

Az adatbázis pedig egy 2014-ben létrehozott saját fejlesztésű szoftvert takar, amely térképes alkalmazás. “Ennek az a lényege, hogy ha valakinek szüksége lenne másodlagos nyersanyagra, akkor a térképen meg tudja nézni, hogy van-e valahol felesleges anyag, amit környezettudatosan és olcsón el lehet-e juttatni hozzá” – mondta a cégvezető. Eddig 80-100 cég regisztrálta magát rajta, és Petrovszkinak az lenne a célja, hogy az állam integrálja a fejlesztését, amelynek kulcsszerepe lehet az újrahasznosításban. A szoftverből semmi bevétele nem származik, az volt a célja, hogy az újrahasznosítás gondolatát és saját cégét népszerűsítse.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat építőipar hulladék hulladékgazdálkodás hulladékkezelés Olvasson tovább a kategóriában