Márciustól vezeti a Microsoft Magyarországot Christopher Mattheisen, akinek a neve korábban a Magyar Telekommal forrt össze. A több évtizede Magyarországon élő topmenedzserrel az agilis vállalatvezetésről, kedvenc okoseszközéről és a jól tanuló Excelről is beszélgettünk.

Hogy került egy amerikai elemző közgazdász diplomával Magyarországra 30 évvel ezelőtt?

Éppen a berlini fal leomlása idején érkeztem, az események sűrűjébe. Közgazdászként Kelet-Európa volt a szakterületem, és 1989-90-ben itt zajlott a történelem, nem tudtam ellenállni, muszáj volt itt lennem. Tanácsadó céget alapítottunk egy üzleti partneremmel, így sok helyi vállalatot megismerhettünk. Egyik ügyfelünk a Westel 900 volt, akik elhívtak, hogy csatlakozzak hozzájuk értékesítési és marketing igazgatóként.

A vezetékes telefon fénykorában, majd a téglányi rádiótelefonok világában már látta közeledni a mobil távközlés trendjét?

Nem vagyok mérnök, de mindig érdekelt a technológia. Úgy gondoltam, ez egy igazi kaland, kihívás lesz, és nem 1-2 évre szól, lehet karriert csinálni belőle.

Ez a várakozása tehát bejött. Ha most visszamehetne az időben és az akkori önmagától megkérdezhetné, mire számít, milyen világ lesz itt 25-30 év múlva, mit mondana?

Pár dolgon meglepődnék. Az üzleti kultúra, a technológia sokat fejlődött. Mivel a távközlést ismerem jól, kijelenthetem, hogy világszínvonalon állunk belőle itt Magyarországon. Azonban a rendszerváltás idején sokat foglalkoztam a fekete és szürkegazdasággal, és akkor azt jósoltam volna, hogy ez egy átmeneti állapot, a 40 év szocializmus öröksége, és majd tíz év múlva eltűnik, kifehéredik a gazdaság. Annak ellenére, hogy haladtunk ezen a téren, úgy látom, még mindig eléggé magas a szürkegazdaság aránya a teljes gazdaságban.

Szinte pontosan egy éve jött el a Magyar Telekomtól, ahol 12 évet töltött vezérigazgatóként.

Így van. Szerintem egy jó vezetőnek tudnia kell, mikor fejeződik be egy ciklus az életében. Tavaly jó pillanat volt, hogy elmenjek. Mint Telekom vezér, sokféle technológiával tudtam foglalkozni, de nem volt alkalmam jobban elmélyülni bennük. Szerettem volna a mesterséges intelligenciával, virtuális valósággal, dolgok internetével, robotikával foglalkozó startupokkal, befektetéssel dolgozni. Tavaly jó pár hónapot el is töltöttem ilyen területen, megismertem az újdonságokat és nem is igazán volt a terveim között, hogy visszajöjjek egy multinacionális vállalatba operatív szinten dolgozni.

Mivel sikerült mégis meggyőznie a Microsoftnak?

Amikor megkerestek, a beszélgetések során világossá vált, hogy ez a Microsoft nem ugyanaz, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt volt. Átment pár válságon és nagyon sokat fejlődött, sőt, megkerülhetetlen globális szereplő lett a fent említett, engem nagyon is érdeklő innovatív technológiák területén.

Mit tudott hasznosítani a távközlési tapasztalatából a Microsoftnál?

Jó kérdés. Adott a szoros a kapcsolat a távközlés és az IT között. A Telekomnál fontos változások voltak az utóbbi öt évben, jelentősen nőtt a vezetékes és a mobil internet sebessége és minősége. A felhőtechnológia pedig régóta létezik, de nem lehet igazán hasznosítani, ha nem áll rendelkezésre megfelelő átviteli megoldás, amit a távközlési szolgáltatók biztosítanak. A technológia hasznosíthatósága függ attól, hogy összekapcsolható-e egymással a több milliárd eszköz, drón, kamera, szenzor, vagy éppen mobiltelefon.

A Microsoft sikeresen transzformálta magát egy felhőalapú mesterséges intelligenciával dolgozó vállalattá az utóbbi öt évben – nem véletlen, hogy ugyanezen öt év alatt fejlődött ki a 3G, a 4G és lassan az 5G, az optikai kábelek átviteli sebessége is felgyorsult. De erről már az utódomat kell kérdezni a Telekomnál.

Fejlesztést is végez itt, Budapesten a Microsoft?

A szoftverfejlesztés nem itt történik, de pont az a jó ezen a területen, hogy nem csak a programozás izgalmas. Nagyon sok kreativitást igényel az egy-egy ügyfél igényeire szabott szoftvermegoldások összerakása, a kész programok gyakorlati hasznosítása, speciális helyzetre történő adaptálása is. Olyan ez kicsit, mint a Lego, meglévő modulokat rakunk össze minden alkalommal új módon. Ehhez egy olyan stáb kell a Microsoft részéről, amelyik technológiailag és az adott iparág igényeit is értve tudja összerakni a rendszert.

A szakemberekre áttérve, egy iparági felmérés szerint 22 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Mennyire érzik ezt?

A digitalizáció korában nem csak Magyarországon, világszerte probléma, hogy nincs elég képzett informatikus. De ez a jelenség is mutatja, hogy ezen a területen „zajlik a történelem”, szinte végtelen a kereslet IT szakemberekre és megoldásokra. És nem csak idén és jövőre lesz így, hanem még hosszú ideig.

Hogyan kezelik a szakemberhiányt?

A jövőbe tekintünk. Egyik fő fókuszunk az oktatás, már egészen kis kortól támogatjuk, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek az új technológiákhoz már az alsó tagozatban. Együttműködünk csaknem az összes egyetemmel is, mesterséges intelligencia központokat hozunk létre, ahol MI projektek megvalósítását segítjük. Nagyon sok energiát fordítunk arra, hogy láthatóvá váljanak ezek a területek az oktatási rendszerben.

Még a belépése előtt, tavaly csengett le a Microsoft magyarországi túlárazott kormányzati szállításaival kapcsolatos belső vizsgálata.

Ebben a kérdésben továbbra is az az álláspontunk, hogy a tisztességes üzleti magatartás tekintetében nincs helye kompromisszumoknak. Mint azt a sajtónak már korábban is elmondtuk, amint tudomásunkra jutottak 2014-ben a lehetséges szabálysértésekre vonatkozó állítások, olyan átfogó megoldást alakítottunk ki, amely nyomon követi hogyan érvényesítik partnereink és viszonteladóink a kedvezményeket.

Azóta új globális programot léptettünk életbe, biztosítva ezzel a kormányzati ügyfelek számára kínált kedvezmények átláthatóságát. A program szerződéses kötelezettséggé teszi értékesítő partnereink számára a kedvezmények vásárlókhoz áramoltatását, valamint hivatalosan is megerősítteti a vásárlóval, hogy tisztában van az érvényes kedvezményekkel. Ezen túl 2017-ben kifejlesztettünk egy mesterséges intelligencián alapuló technológiát, amely hatékonyan szűri ki, hogy egy tranzakció bizonyos elemei – ideértve az említett kedvezményeket is – megfelelőségi kockázatot jelentenek-e.

Akkor tehát ezen a téren is bevetették a legújabb technológiákat. Mégis, a legtöbb embernek az Office jut eszébe a Microsoftról, nem a mesterséges intelligencia.

A kettő nem zárja ki egymást, sőt. Az Excel például egy fantasztikus eszköz, de sok ember nem tudja, hogyan kell használni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzáműznék az Excelt, de hol lennénk ma, ha nem jött volna létre?Teljesen felforgatta a világot a táblázatkezelő programok megjelenése az 1980-as években: leradírozta a könyvelőállások felét, de létrehozott kétszer annyi még jobban fizető újat.

Ezért vannak már a felhasználókat segítő, mesterséges intelligencián alapuló, tanuló featúrák a szoftverben, amelyeket fokozatosan vezetünk be. Ezek észlelik, hogy valaki hol akad el a folyamatban és egyre eredményesebben ki tudja találni, mit akarhat a felhasználó, mivel a rendszer folyamatosan tanul, tehát minél többen használják, minél gyakrabban, annál okosabb lesz és értékesebb tanácsokat tud adni. Ahogy fejlődik a technológia, nem lesznek annyira misztifikálva a dolgok, mint most.

Hogyan jelenik meg az Ön életében a felhőtechnológia a mindennapokban?

A legszemléletesebb példám a gitárgyűjteményemmel kapcsolatos. Mivel érzékeny hangszerekről van szó, fontos az állandó hőmérséklet és páratartalom a szobában, ahol tárolom őket – ezt szenzorokkal mérem, amik élőben követhetők a telefonomon. Egyébként mások ugyanezt a megoldást használják a szivarokra.

Lehet látni az aktuális helyeztet a telefonján?

Megmutatom. Hoppá, baj van otthon, áramszünet lehetett. De értesítést is kapok az okosórámra, ha egy bizonyos szint alá vagy felé ment a hőmérséklet.

Milyen elképzelésekkel, célokkal érkezett a vállalathoz idén tavasszal?

Még mindig találkozom olyan, elég magas szinten mozgó emberekkel is, akik meglepődnek, hogy a Microsoft az Office-on és a Windowson túl mással is foglalkozik. 2019-ben már rég nem ez a helyzet. Szeretném ezt az üzenetet minél több emberhez eljuttatni. Szerintem nagyon szép feladat, hogy minél jobban elmagyarázzuk a felhőtechnológia működését és hasznosítási lehetőségeit nem csak ügyfeleinknek, hanem mindenkinek. Hiszen csaknem mind használjuk, még ha nem is tudatosan.

Ez egy olyan technológiai paletta, ami nem csak a nagyvállalatoknak segít, hanem bármilyen méretű cégnek, bármekkora országban lehet hasznosítani. Ha okosan bánunk vele, akkor egy kis ország is az élére tud állni a fejlődésnek. Szerintem Magyarországnak nagy potenciálja van ebben.

Észtországot szokták emlegetni, mint ahol élen járnak a digitalizációban.

Igen, de az összes skandináv gazdaság és Szingapúr is ide tartozik. Nincs késő ahhoz, hogy Magyarország is sokat elérjen ezen a vonalon.

Más vezetési stílust kíván az amerikai Microsoft, mint amit megszokott a Magyar Telekomnál?

Vállalatvezetésben, irányításban az agilitás a nagy téma. Egy kicsit buzzword is lett, de a lényege, hogy nem kell hierarchikusan dolgozni, hanem az egy-egy feladatra formált csapatok egymással hatékonyan kommunikálva végzik munkájukat, folyamatos nyomon követés mellett. A legegyszerűbb ilyenkor, ha a felhőbe mennek a cégek, ahol minden adat és eszköz rendelkezésre áll, mindenkit össze lehet kapcsolni.

Mi, a Microsoftnál is így szervezzük a vállalatot, ami a kisebb méretű magyarországi cégnél nem olyan nagy dolog, de a több mint 100 ezer alkalmazottat foglalkoztató Corporation is virtuális alapon működik. Például, amikor csatlakoztam a vállalathoz, beletelt egy pár napba, amíg rájöttem, hogy nincs egy konkrét európai székhelye. Több országban elszórva találhatók a különböző funkciók, csapatok, azaz virtuális székhely van a kontinensen. „We eat our own dog food” – mondjuk Amerikában, amikor annyira hiszel a termékedben, hogy magad is azt használod.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat interjú Magyar Telekom Microsoft Olvasson tovább a kategóriában