Évente több mint tízmilliárd forintot töm a magyar kormány egy állami cégbe, aminek fő tevékenysége a Forma-1 versenyek szervezése és a mogyoródi versenypálya fenntartása. A Hungaroring Zrt. az adófizetők masszív támogatása nélkül fenntarthatatlanul veszteséges lenne.

Megnéztük közelebbről a cég gazdálkodását – legalábbis azt, amit ki lehet deríteni, mivel egyáltalán nem látható át a vállalat -, és kiderült, hogy a tendencia is rossz, tehát egyre kevésbé a jegybevételekből él a Hungaroring.

Ráadásul egy osztrák tulajdonú cég – melynek emberei bent ülnek a Hungaroring vezető testületeiben – bármiféle verseny vagy akár közbeszerzés nélkül visz ki milliárdokat az állami vállalatból. És miközben Magyarországon szinte közmegegyezés, hogy az államnak kell eltartania az autóversenyeket, addig számos példa mutatja, hogy ez egyszerűen nem igaz.

A problémák nem ma kezdődtek. Már 2010-ben is állami támogatás volt a Hungaroring teljes bevételének kétharmada. Ez az arány azonban tavalyra már 71 százalékra emelkedett.

Ebben az időben nőtt a jegybevétel, 113 százalékkal, mivel a Hungaroring további eseményeket kezdett szervezni a Forma-1-en felül (ilyen a GT Open, a kamion EB, a GTA, a WTCR, de a Red Bull Air Race-t is ez a cég szervezi). Csakhogy az állami támogatás ugyanebben az időben ennél is sokkal meredekebben, 178 százalékkal nőtt, most már meghaladja a 13 milliárd forintot.

Gyakori érv, hogy a Hungaroring azért szorul tetemes állami támogatásra, mert óriási turisztikai hatása van. Csakhogy semmilyen gazdasági elemzés nem érhető el, ami – legalább a látszat kedvéért -alátámasztaná ezt. Rendszeresen kommunikálják, hogy kétszázezernél több látogató is volt a versenyen, de ez négy nap összesített látogatószáma, a vasárnapi versenyen például tavaly 87 ezren voltak. Gazdasági hatása csak a külföldi turisták költésének van – a magyarok megtakarították vagy másra költötték volna a pénzt -, ezért valójában néhány tízezer ide látogató versenynézővel lehet számolni. (Annak tényleg nincs nagy esélye, hogy valaki azért látogasson Budapestre egy sima városnézésre, mert megtetszett neki a Hungaroring aszfaltja.)

Hogy hány külföldi látogathatott el a Forma-1-re, azt a Hungaroring itthoni kizárólagos viszonteladója, az Ostermann Kft. beszámolói segítségével lehet megbecsülni.^*Ha levonjuk a Hungaroring jegybevételeiből az Ostermann árbevételét (megtisztítva a cég nem jegyár-értékesítésből eredő Hungaroinges bevételeitől), akkor megkapjuk a Hungaroring külföldön eladott Forma-1 jegyeit. Ebből az rajzolódik ki, hogy a külföldiek az utóbbi években a jegyek negyedét-felét vették:

Ráadásul a külföldiek jellemzően a drágább, többnapos jegyeket veszik, ezért a látogatószámban még alacsonyabb lehet az arányuk. De még az is lehet, hogy az a 87 ezer néző erősen túl van becsülve.^*A Hungaroring 2018-os teljes jegyár bevételét a vasárnapi 87 ezres nézőszámmal leosztjuk, akkor azt kapjuk, hogy egy átlagos jegyár 25,2 ezer forint. Mivel a legolcsóbb, vasárnapi állójegy 80 euró, tehát közel 25,8 ezer forint, valami nagyon nem stimmel a számokkal: vagy a látogatószám túl magas, vagy a bevétel túl alacsony. Ehhez pedig érdemes még azt is hozzávenni, hogy akár több ezer eurós jegyárak is vannak az F1 hétvégére, illetve a bevételnek része több más, igaz, jóval kisebb esemény árbevétele. 

Mindenesetre ha három Magyarországon töltött nappal és harmincezer külföldi látogatóval számolunk, akkor (50 százalékos állami elvonást feltételezve) fejenként 289 ezer forintot kellene költeniük a külföldieknek, hogy megtérüljön a 13 milliárd forintos állami támogatás, ami igen abszurd feltételezés. A Magyar Turisztikai Ügynökség számai szerint naponta csupán 15 ezer forintot költ egy átlagos hazánkba érkező turista. A Forma 1-re költött állami támogatása tehát még optimista becslések szerint is veszteséget okoz a magyar adófizetőknek.

Elguruló milliárdok

A Hungaroring pénzügyi sikertelenségében egy több évtizedes üzleti kapcsolatnak is szerepe lehet. A Forma-1 jegyek értékesítését ugyanis 1993 óta az Ostermann Kft. végzi, a történet ismerői szerint szinte véletlenül: az IBUSZ annak idején belebukott ebbe.

Az Ostermann elődjét még Ausztriában alapította Gerstl Péter és Frank Tamás, először textilkereskedelemre. Az ’56-os emigráns magyar szülők gyermekeiként Ausztriában vállalkozó két üzletember a nyolcvanas évek közepén kezdett Magyarországon üzletelni. A rendszerváltás után egy ideig még a Vigadó Casinót is sikerült megszerezniük.

Nagy pénzt azonban a Forma-1 jegyek értékesítésével szerezték. Ezt 1993 óta csinálja a Hungaroringnek az Ostermann. Ez egy állami megbízás, az évi több milliárdos munkára a hatályos törvények szerint közbeszerzést kellene kiírni. 

Az Ostermann azonban minden évben verseny nélkül kapja meg a jegyértékesítési feladatokat, miközben a tulajdonosai évtizedek óta bent ülnek a Hungaroring vezetésében.

Frank 1997, Gerstl 1999 óta volt a Hungaroring igazgatósági tagja, egészen Frank 2012-es, majd Gerstl 2018-as haláláig. Ők ketten voltak a bécsi Gerstl und Frank GmbH-n keresztül a magyarországi Ostermann Kft. tulajdonosai is, elhunytuk után örököseik viszik tovább a vállalkozást. Mind a bécsi, mind a magyar cég ügyvezetését Ariane Frank-Meulenbelt vette át. 2018 nyarán Ariane Frank-Meulenbelt a Hungaroring Zrt. igazgatósági tagjává is vált, vezetőként a cég szerződéseiről is dönt.

A Hungaroring Zrt. tehát hiába 100 százalékban állami cég, egy olyan igazgatósági tagot is bevesznek a cég vezetésébe, aki a cég legnagyobb piaci partnerének résztulajdonosa és ügyvezetője. És ezért még fizetést is kap.

Ariane Frank-Meulenbelt korábbi munkássága is érdekes: 2002 és 2006 között a Red Bullnál dolgozott. A repülős versenyekre nem csak az energiaitalos cég kapott félmilliárdos állami támogatást, hanem a Frank-Gerstl család cége, az Ostermann is kapott évi félmilliárdot a szervezésre. A három cég között tehát jelentős a személyi összefonódás.

Az Ostermann Kft. 2010 és 2018 között 12,5 milliárd forint megbízást kapott, szinte kizárólag a Hungaroringtől. Ebből 2,4 milliárd adózott profitot tettek el a tulajdonosok, tehát 19 százalékos profitrátával dolgoztak.

Az Ostermann és a Hungaroring olyannyira össze vannak nőve, hogy az Ostermann Kft. éves beszámolója is kiemeli^*“A Társaságnál a tárgy évben volt kapcsolt féllel bonyolított ügylete, amely lényeges volt de a szokásos piaci feltételek között valósult meg.”
, hogy a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül, ezért azt is megadják, hogy a piacinak megfelelő, 10 százalékos részesedést kapnak a cég a Forma-1 jegyek értékesítése után.

A két társaság pénzügyi beszámolója alapján azonban nagyon nem találkoznak a számok.

Az egyes években hol több, hol kevesebb az Ostermann árbevétele a Hungaroringnél fellelhető jegyértékesítési bevételeknél. Ebben szerepe van, hogy a Hungaroringnél nem csak a jegyértékesítés, hanem számos más feladat elvégzésénél is erre a cégre gondoltak. Más jogcímeken 2014-ben még csak 198 millió forintot fizettek, ám ez 2018-ra már közel 1074 millióra nőtt. Ezeket a szolgáltatásokat is verseny és közbeszerzés nélkül adták az Ostermannak. 2014 óta az alábbi szerződéseket kötötte a Hungaroring az Ostermannal:

Fontos kérdés, hogy mi szükség van egy olyan cégre a magyarországi jegyeladáshoz az Ostermann beszámolója szerint 10, a Hungaroring adatai szerint 21 százalékos jutalékkal, amelyiknek a tevékenységét pofonegyszerűen elvégezhetné a Hungaroring is, akár évi több száz millió forintot megtakarítva. Más országokban – például a silverstone-i verseny estében – egyszerűen a versenyszervező cég honlapján lehet megvenni a jegyeket. 

Ha valóban 10 százalékos haszonkulccsal dolgozik az Ostermann, akkor a külföldi viszonteladóknak már 30 százalékkal kellene, hogy kijöjjenek a Hungaroring számai. Azt egyáltalán nem tudjuk, kik a külföldi partnerek. Ilyen többek között az Ostermann GmbH is, ami egyébként árul a honlapján is jegyeket a magyar futamra. Ennek szerződési feltételeiről még annyit sem tudunk, mint a magyar cégéről. Nem átlátható azonban, hogy pontosan kinek és mennyi jutalékot fizet a Hungaroring Zrt. a Forma 1 és más nagyobb versenyek után.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet froma-1 Gyulay Zsolt hungaroring liberty media ostermann Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában