Mark Zuckerberg és cége most tényleg belecsapott a lecsóba. Egy ártatlannak, sőt már-már jószolgálatinak tűnő bejelentéssel hatalmas ellenfelek komoly seregét húzta magára. Nézzük sorba, mi történt a héten.
Azt mi is megírtuk, hogy a Facebook a világ bankárává akar válni. Ezt pedig a Libra nevű kriptovaluta és a hozzá tartozó Calibra tárca segítségével valósítaná meg a cég. A terv emberbarát sminkjét az adja, hogy a bejelentésben arról beszélt a világ legnagyobb közösségi oldala, hogy a bankolatlanoknak vinné el a digitális pénzügyi műveleteket a Libra bevezetésével.
A bankolatlanok a fintech diskurzus Szent Gráljának számítanak. Azzal, hogy nincs folyószámlájuk, nagyrészt kimaradnak a digitális tranzakciókból, e-kereskedelemből, nem tudnak igénybe venni digitális szolgáltatásokat, ha pedig a pénzügyi világ ebbe be tudja vonni őket, akkor új pénz kerül a rendszerbe. Illetve új emberek, akinek lehet hitelt és más pénzügyi termékeket eladni.
Az ilyen próbálkozások rendszerint kártyatársaságok, bankok, mobilszolgáltatók és startupok bevonásával próbálják elérni a leendő ügyfeleiket. A Facebook ezen a recepten annyit változtatott, hogy a bankokat kispórolta belőle. A kártyatársaságok ott vannak, a Zuckerberg által elsőként megosztott Libra támogatókat tartalmazó dián, mint ahogy ott vannak a fejlődő világ megsegítésében érdekelt szervezetek (például a Kiva vagy a Mercy Corps is).
De még legalább ennyi kockázati tőkebefektető, illetve a fejlett világ kiszolgálására berendezkedett startup is beállt a kezdeményezés mögé. Az Uber vagy a Lyft jelenléte pedig azt sugallja, hogy a bankolatlanok elérése mellett a Facebook egyáltalán nem bánná, ha az Egyesült Államokban vagy Európában is megvetné a lábát a Libra.
Zuckerberg diájáról még egy szereplő hiányzott: a pénzügyi szabályozó hatóságok. Ezek fel is kapták a fejüket a Libra bejelentésére. Az amerikai képviselőház pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsága még a bejelentés napján jelezte, hogy leülnének beszélgetni a Facebookkal, mielőtt a cég továbblépne Libra ügyben. Ráadásul kétpárti egyetértés van arról, hogy a cég nem hozhat létre ellenőrzés nélkül digitális pénzt. De nem csak a képviselőházban fogják megizzasztani a Facebookot, a szenátus banki bizottságában ülő rangidős demokrata párti képviselő, Sherrod Brown is elmarasztaló nyilatkozatot tett:
A Facebook már most túl nagy és túl hatalmas, és ezt a hatalmat arra használta fel, hogy hasznosítsa a felhasználói adatokat anélkül, hogy ügyelne a magánszféra védelmére. Nem hagyhatjuk, hogy a Facebook ellenőrizetlenül egy rizikós új kriptopénzt indítson egy svájci bankszámlával a háta mögött.
Az amerikai politikusok mellett természetes módon megjelentek az európai szabályozók is a maguk kérdéseivel. Még izgalmasabb, hogy a bejelentés után két nappal Mark Carney, a brit jegybank kormányzója már úgy beszélt a Libráról, mint a pénzügyi inklúzió új, ígéretes eszközéről, amelynek sikeréhez csak az kell, hogy egy-két bank, például az általa vezetett Bank of England beálljon mögé.
Carney sem ígért azonban feltétel nélküli együttműködést, úgy fogalmazott, hogy
nyitott szellemben, de nem nyitott ajtókkal várja a Librát a Bank of England.
Carney javaslata még csak nem is arcátlanság. A Libra Reserve, azaz a digitális pénz fedezetéül szolgáló kosár kezeléséhez valóban szüksége lesz még partnerekre a Facebooknak. Persze csak akkor, ha a fentebb említett, nagyon érdeklődő szabályozók hagyják, hogy egy, a kriptopénz és tőzsdén kereskedett alap közé pozicionált fizetőeszköz egyáltalán elinduljon.
Érdekes módon a sajtó nagyobb lehetőségnek értékelte a Librát, mint a buliból kihagyott bankok. Ez persze következhet abból is, hogy a technológiai fejlődésbe vetett hit – magyarul az “ez történik, tehát ennek kell lennie” gondolkodás – rendkívül erős. A technológiai szektor már régen nem a legkisebb szabólegénye a világnak, amelynek drukkolni kell, de korábban megszerzett jóindulati tőkét sem használta még el teljesen.
A Facebookról korábban is szokásban volt úgy beszélni, mintha állam lenne. Vagy legalábbis a méreteit, a felhasználószámot, a Messenger (azonnali üzenetküldő) platformon keresztül elvégzett tranzakciók számát egy-egy országéhoz hasonlítani. A Futurism ezt a trendet folytatva állapította meg Jennifer Grygiel kommunikáció professzort idézve, hogy a kriptopénzzel az oldal független állammá próbál válni.
Ráadásul ezt a szervezetet egy olyan abszolút uralkodó irányítja, akit a saját részvényesei sem tudnak leszavazni, mert többsége van a cégben. Igaz, a Libra projekt vezetésében a Facebooknak csak egy szavazata lesz, hasonlóan a többi alapítóhoz, akik egyenként legalább 10 millió dollárral szálltak be a Libra Associationbe. (Ezen felül vannak még követelmények, amelyek szűkítik a szavazásra jogosultak körét, de ezek a Libra jelenje szempontjából nem lényegesek.)
Ha állammá nem is válik a Facebook a Libra kibocsátásától, a kriptopénz sokkal jobban fog hasonlítani a kínai WeChat fizetési platformjára, mint arra a mainstream használatra nagyrészt alkalmatlan, bájos káoszra, ami a bitcoinból lett. Ilyen törekvések vannak máshol is a technológiai cégek között, az Apple például évek óta építgeti és szélesíti az Apple Payt elfogadó országok és szolgáltatások körét. Annyira, hogy idén egyrészt már a magyar OTP-ügyfelek is fizethetnek Apple mobillal. Illetve a Sing in with Apple nevű identitásszolgáltatással egy másik oldalról is betámadta a hardvergyártó a Facebookot.
Ám míg az Apple ezt képes volt a szabályozókkal együttműködve csinálni, a Facebook jóval konfrontatívabban lépett fel.
A Szilícium-völgy kritikusai természetesen már rámutattak arra, hogy a techcégek addig terjeszkednek, amíg hagyják őket. Jevgenyij Morozov egy 2014-es, a Financial Times-ban megjelent cikkére mutogat vissza, amely szerint a sajtót követő diszruptálandó (alapjaiban felforgatni való) ipar a pénzügy lesz.
A pénzügyből begyűjtött adatokat pedig összefésülik a médiafogyasztási szokásainkról gyűjtött adatbázissal, az okoskütyük és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladják annak, aki hajlandó fizetni érte.
Ha a csomagolás jól sikerül, még akár azt is érezhetjük, hogy szolgáltatást kapunk a privát szféra feladásáért.
A Facebook számított ilyen kritikákra, a Librával egy időben bejelentett Calibra tárcával kapcsolatban megígérték, hogy az fogja kezelni a fizetési információkat. Így elvben a Facebook nem is használhatja a tranzakciós adatokat reklámcélzásra. Mivel azonban a Calibra tárca beépül a Messengerbe és a WhatsAppba is, ezért egyelőre nehéz megmondani, hogy a két adattár közé épített fal mennyire lesz tartós.
Még szórakoztatóbb a Wired cikke, amely az 1999-ben alakult PayPal történetéről szóló The PayPal Wars könyvből idéz. Peter Thiel nagyjából ugyanazokat mondja el a meghódítandó piacról, az elérendő célokról, akadályokról és egyebekről, amelyek a Libra közleményében is szerepelnek. Kivétel a blockchain kifejezés, mert az akkor még nem is létezett.
Hogy mit csinálunk most? Kivárunk. Nézzük a lassított felvételként lejátszódó harcot a Facebook és minden ellenérdekelt fél között, és bízunk abban, hogy ha létre is jön a közösségi oldal pénze, akkor egy olyan konstrukcióban fog megszületni, amelyben a Facebook versenytársai is szóhoz jutnak, és ahol lesz betétbiztosítás. A fene se akar Zuck királyságában élni.
Közélet
Fontos