(A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője)
Bankár kollégám nemrég írt egy bejegyzést a nagy népszerűségnek örvendő lakossági állampapírok likviditási kockázatáról. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szabályok alapján nem egyértelmű, hogyan lehet majd idő előtt visszaváltani ezeket a kötvényeket. A következő hetekben vélhetően a Nemzeti Kötvény esetében is világosabban látjuk majd, hogy milyen intézményi garanciák mellett valósulhat meg az új termék teljes futamidő alatti likviditására vonatkozó vállalás.
Azonban, ha ez a likviditási feltétel teljesül, akkor is érdemes kicsit tovább gondolkodni, megvizsgálni mi befolyásolhatja a befektetésünk értékét. Ha az infláció a jelenlegi szintjén marad, akkor tényleg nagyon vonzó reálhozamot kínálhat a Nemzeti Kötvény, a türelmesebb befektetőknek akár egy időlegesen felpörgő infláció esetében sem kell nagyon aggódniuk, a tartási periódus növekedésével szépen nő az elérhető kamat. Ha valóban likvid befektetésről lesz szó, akkor gondolkodhatnak abban is, hogy egy gyorsuló inflációs környezetben áttehetik pénzüket infláció követő lakossági állampapírba. Persze ezt az épp aktuális feltételek mellett fogják tudni megtenni, az általuk forintban elérhető reálhozamot az akkori konstrukció határozza majd meg.
Szerintem, ha a lakosság tömegesen mozdul meg a Nemzeti Kötvény felől az inflációkövető lakossági papírok felé, akkor az ÁKK kis eséllyel bocsát majd ki nagy prémiumot ígérő papírt. De végül is, ha likvid a Nemzeti Kötvény, akkor felpörgő infláció esetén pici prémium mellett is megéri majd átmenni, addig pedig gyűjtögettük a reálhozamot.
Van azonban egy kockázat, ami ellen a Nemzeti Kötvény egyáltalán nem, az inflációkövető pedig csak korlátozottan véd. És most nem is az állam nemfizetési kockázatáról beszélek, mert forintban azt tényleg nem tekintem komoly fenyegetésnek.
Viszont a befektetés külföldi devizában történő leértékelődését én valódi kockázatnak vélem.
Persze a forintban elért reálhozamot az euró-forint árfolyama nem befolyásolja, de a magyar megtakarítóknak véleményem szerint eléggé meghatározó. Ha nem pörög fel a hazai infláció, akkor a Nemzeti Kötvény elbír évi 2-3 százaléknyi forint leértékelődést anélkül, hogy a megtakarításunk euróban számított reálértéke csökkenne. Az inflációkövető papírokban jelenleg nincs ekkora tartalék. Persze a forint leértékelődése esetén vélhetően növekszik az infláció.
A probléma ezzel az, hogy az infláció rugalmassága az euró-forint árfolyamára vetítve nem túl magas. Az általam ismert szakértői becslések szerint 0,2-0,25 körül lehet maximum. Tehát egy százaléknyi forint leértékelődés az euróval szemben kevesebb, mint negyed százalékkal növeli a hazai inflációt. Évi néhány százalék forint leértékelődés az inflációkövető papír esetében is elviheti az euróban számított reálhozamot.
Mondhatjuk azt is, hogy a jelenlegi európai nyomott hozamkörnyezetben a forintban befektető magánszemélyek lehetősége legalább tovább bővül. Viszont mielőtt megtakarításainkat befektetjük érdemes végig gondolnunk vagy szakértőkkel átbeszélnünk, hogy élethelyzetünktől függően hogyan osszuk meg a devizák közötti kockázatokat.
Pénz
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
Fontos
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
