Az egész Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakóépületek kivitelezési költségei az elmúlt nyolc évben. Itthon 2018-ban bő harmadával kellett többet fizetni az építkezésekért, mint 2010-ben, miközben az unió egészében csak 13 százalékkal emelkedtek a költségek. Nem egy országban – például a lengyeleknél – pedig még csökkentek is – derül ki az Eurostat napokban frissített adataiból.
A hazai drágulás tulajdonképpen folyamatos volt, azaz még 2016-ban is kitartott, pedig abban az évben az uniós források időleges elapadása miatt az építőipari termelés nagyon látványosan bezuhant. Utána viszont a támogatások visszatérése újabb lökést adott a szektornak, ami az árakat is még jobban felhajtotta, így a drágulás az elmúlt két évben pörgött fel igazán: tavaly 5, tavalyelőtt közel 7 százalékkal emelkedtek a lakóházak építési költségei.
Érdekesség, hogy a kiadásokat ugyan itthon is elsősorban az egyre dráguló munkaerő dobta meg, mégsem ez volt az, ami miatt Magyarország uniós éllovassá vált. Nálunk a személyi kiadások bő másfélszeresére ugrottak 2010 és 2018 között, ami az alig több mint 10 százalékos uniós növekedéshez képest magasnak tűnhet, valójában azonban nem kiugró. A lettek például dupláztak ugyanebben az időszakban, és Litvániában is 60 százalékos növekedést mértek. Romániában pedig ugyan csak 53 százaléknál tart a mutató, ám náluk még nem jött ki a 2018-as adat, azaz a magyarországival lényegében azonos növekményt ők hét év alatt hozták össze.
Igen ám, de ezekben az országokban a munkaerő drágulásával párhuzamosan az építkezéshez szükséges anyagok vagy olcsóbbak lettek, vagy csak kismértékben emelkedett az áruk. Lettországban például 2016-ban még jó 6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni ezekért, mint hat esztendővel korábban, és bár azóta meglódultak az árak, a 2010-es szintet még mindig nem érték el.
Itthon azonban a munkaerő mellett a lakóépületek kivitelezésénél használt anyagok ára is folyamatosan emelkedett, nyolc év alatt több mint 20 százalékkal. Ennél nagyobb növekedés csak Svédországban és az Egyesült Királyságban volt, de ott is csak hajszálnyival múlták felül a magyar adatot.
Adat
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Fontos
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
