A szerző a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.

„Az árak égbe emelése, amilyen például ennél a speciális gyógyszernél történt, felháborító. Holnap leteszek egy tervet az ilyen esetek kezelésére.”

Ezeket a mondatokat Hillary Clinton írta ki a Twitterére még 2015. szeptember 21-én. Az üzenet a Daraprim nevű, akkor 62 éve forgalmazott gyógyszer áremelésének szólt. A toxoplazmózis és az AIDS kezelésére is használt gyógyszer egy tablettájának az árát ekkor emelte meg 13,5 dollárról 750 dollárra (nem elírás) egy biotechnológiai startup, amely megszerezte ennek a szernek az árusítási jogait.

A biotechnológiai iparágban igazi vadnyugati világ volt ekkoriban. A cégek elképesztő felvásárlásokat valósítottak meg. Az új gyógyszereket piacra dobó kisebb vállalatokra csípőből tüzeltek a nagyobbak, sokszor hitelből az utolsó tőzsdei ár felett akár 50-100 százalékkal felvásárolva a részvényeket. Amint megszerezték a felvásárolt céget, máris emelték a kinézett és megszerzett gyógyszer árát a csillagos égbe. A betegek pedig nem tehettek más, fizettek. A befektetők számára ez 2011 és 2015 között pedig olyan volt, mint a malom nevű játékban a csiki-csuki. Ha kisebb részvényük volt, azt előbb-utóbb felvásárolták fantasztikus áron, a nagyobb cégek pedig elképesztő ütemben tudtak növekedni, amit szintén díjazott a piac. A Nasdaq biotechnológiai indexe 2011 és 2015 nyara között heti gyertyákkal így mutatott:

A 4,5 éves időszak alatt a biotechnológiai index 124 százalékkal teljesítette felül az önmagában is száguldó technológiai indexet.

A Hillary Clinton által kitwittelt, több mint 5000 százalékos áremelés volt az, ami aztán végleg kivágta a biztosítékot a politikusoknál is. A biotechnológiai és a hagyományos gyógyszercégek ezzel bekerültek a politikusok látóterébe és szignifikáns kampánytémává váltak. Donald Trump azóta is igyekszik ütni-vágni a gyógyszercégeket, és folyamatosan alacsonyabb gyógyszerárakat követel.

„A Merck gyógyszergyár élen jár a magasabb és magasabb gyógyszerárak alkalmazásában, mialatt elviszi a munkahelyeket az USA-ból. Tessék visszahozni a munkahelyeket és CSÖKKENTENI AZ ÁRAKAT.”

Ez a Twitter-üzenet 2017. augusztus 14-én látott napvilágot, de már a kampányban is folyamatosan támadta a gyógyszergyártókat a regnáló elnök. Tőkepiaci szempontból persze az érdekes kérdés az, hogy miképpen alakult a (hagyományos) gyógyszerindex és a biotechnológiai index a 2015-ös nyárvég óta. Referenciaként először nézzük a széles piac alakulására az S&P 500 index heti chartját 2015 elejétől napjainkig:

A gyógyszerindex hasonló időhorizonton:

A biotechnológiai index hasonló időhorizonton:

A grafikonok önmagukért beszélnek. A teljes gyógyszerszektor megkapta a 2015 végi és 2016-os politikai mélyütést. A gyógyszerárak és a biotechnológiai cégek praktikái a viták kereszttűzébe kerültek, ami erodálta a profittermelő képességet és a vállalatokba vetett befektetői hitet. A gyógyszerindexnél az Eli Lilly, a Merck és a Pfizer extraklasszis 2018-as áremelkedése kellett ahhoz, hogy az index visszajöjjön a 2015-ös csúcsok szintjére. A biotechnológiának még ez sem sikerült. A szektorindex most 42 százaléknyi piaci emelkedés után még mindig a Hillary Clinton-tweet előtti szinten áll.

Az amerikai politikai élet napjainkban, még több mint másfél évvel a 2020-as elnökválasztás előtt kezd felforrósodni. A 2018. novemberi kongresszusi választások után a két párt már bele is kezdett egy hosszú és gyilkos kampányba, aminek lesznek olyan tőkepiaci áldozatai, mint amilyenek a biotechnológiai cégek voltak 2015-ben és 2016-ban.

Véleményem szerint a kampány egyik vezető témája a nagyon gazdag technológiai cégek és vezetőiknek a szembeállítása lesz az egyik napról a másikra élő amerikai középosztállyal.

Aki ezt nem hiszi, látogassa meg Alexandria Ocasio-Cortez 29 éves demokrata kongresszusi képviselő hölgy Twitter-oldalát egy röpke húsz percre. Az amerikai politikai életbe üstökösként berobbanó Ocasio-Cortez 70 százalékos marginális adóráta-ötletét Michael Dell, Jeff Gundlach vagy Bill Gates kommentálja. Pár napja az Amazon is többek között az ő ellenkezésével indokolta a New Yorkba tervezett második főhadiszállásának az elvetését.

Az Amazon és a céget vezető Jeff Bezos látszik leginkább harapófogóba kerülni a politikusok részéről. Donald Trump ellenszenve az Amazonnal, a vezetőjével és a Bezos által birtokolt Washington Posttal már régről ismert:

„Ha az Amazonnak valamikor tisztességes adót kell majd fizetnie, akkor a részvényeinek az ára be fog szakadni és összemorzsolódik, mint egy papírzacskó. A Washington Post csalás menti meg.”

– véleményezte az elnök az Amazon adózását még 2015 végén. Ami újdonság, az a demokrata részről érkező aktuális tűz a cég irányába. Bernie Sanders 2019. február 13-án twittelte a következőt:

„Az Amazon 16,8 milliárd dollár profitra tett szert az elmúlt két évben, de NULLA szövetségi adót fizetett. A mi munkánk: rábírni a nagyvállalatokat a fair részük megfizetésére az adózásból, mert így tudjuk újraépíteni az eltűnőben lévő középosztályt.”

Alexandria Ocasio-Cortez február 15-én „válaszolt”:

„Az Amazon 0 dollár adót fizet a 11+ milliárd dollárnyi profitja után. $0 az iskoláknak. $0 a tűzoltóknak. $0 az infrastruktúrára. $0 a kutatásra és az egészségügyre. Miért kaphatnak milliárdokat a közösségtől azok a vállalatok, akik nullával járulnak hozzá a közterhekhez?”

Az Amazonnak persze a korábbi évek veszteségelhatárolása miatt van adózási tartaléka, ám a fő kérdés nem ez. A vezető tech cégek eddig politikai kampányban még nem voltak szem előtt. Ezek a vállalatok óriásit nőttek az elmúlt három évben. Többen megkétszerezték-háromszorozták a piaci kapitalizációjukat. Egyértelműen megállapítható az, hogy szemben a 2015/16-os időszakkal, a behemót technológiai vállalatok (Apple, Microsoft, Google, Amazon, Facebook) olyan szinten kerültek a lakossági és a politikai szféra „érdeklődési körébe”, ami korábban példátlan volt.

Simán elképzelhetőnek tartom például azt, hogy ami 2015-ben, 2016-ban vagy 2017-ben még teljesen prudens és normális adatgazdálkodás volt a tech cégek részéről, az 2020-ban már adatlopás lesz.

A 2018 végi és 2019 eleji piaci reakciókat nézve érdekes kép tárul a szemünk elé. Az alábbi grafikonon a 2018-as index- és részvényárfolyamcsúcsok utáni, karácsonyig tartó zuhanás eddigi százalékos korrekcióját láthatjuk:

Míg az S&P 500 mostanra – szuperszonikus 2019-et produkálva – 74 százalékát ledolgozta a 2018 végi esésének, addig a vezető technológiai óriások 40-45 százalék körüli korrekciót tudnak csak produkálni. Ez egy igen komoly viselkedésváltozás. A 2016 és 2018 közötti három évben egy esés ekkora korrekciójánál több papír már új csúcson volt.

Lehet, hogy a befektetők már a politikusi kereszttűztől félnek?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz amazon amerikai tőzsde biotechnológia Donald Trump gyógyszercégek Hillary Clinton technológiai cégek Olvasson tovább a kategóriában