Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

A vöröshagyma és a fejes káposzta mellett az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a krumpli drágult a legtöbbet az elmúlt három évben, legalábbis a KSH által külön kiemelt közel száz fogyasztási cikk közül. Ezek közül kizárólag ez a három zöldség drágult több mint a duplájára 2015 januárja óta. A szupermarketekben nem ritkán 3-400 forintos kilogrammonkénti burgonyaárakkal is találkozhatunk.

 

A zöldségek árai tavaly szálltak el, és ennek közvetlenül az az oka, hogy Nyugat-Európa fő burgonyatermesztő vidékeit kedvezőtlen időjárás sújtotta. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint ezeken a területeken soha nem látott aszály volt, amely miatt 20 százalékkal esett vissza az EU termelése.

A burgonya ára Németországban és Lengyelországban is kétszeresére nőtt az időjárás miatt. A legnagyobb európai termelők közé egyébként Oroszország, Ukrajna, Németország, Lengyelország, Hollandia és Franciaország tartozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, ezért az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Korábbi cikkünk szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg azonban már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni nálunk.

“A hiányzó csapadékot sok esetben öntözéssel kell pótolni, Nyugat-Európában erre csak nagyon ritkán van szükség” – mondta most Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Magyarországon azonban az öntözött területek aránya az ötvenes évek szintjének felel meg. Az összes termőterület mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék.

A visszaesés jól látható az évtizedek óta zuhanó termelésen. Míg a hatvanas években volt olyan év, amikor 3 millió tonna krumplit termeltünk, addig tavaly már ennek csak alig a tizedét, 341 ezer tonnát. Évről évre egyre többen hagynak fel Magyarországon a burgonyatermeléssel, így egyre inkább függünk a külföldi behozataltól.

 

Magyarországon hiába esett vissza tavaly csak néhány százalékkal a termelés mértéke, a kiszolgáltatottságunk miatt ekkora árfelverő hatása volt a nyugat-európai időjárásnak. A burgonyatermelés csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az élelmiszer-feldolgozóipar egyre kevésbé volt versenyképes és bírta a piaci versenyt az uniós csatlakozás után.

“Február környékén szokott elfogyni a hazai termelésű burgonya. Ugyan képesek lennének ezt követően is korszerű tárolókban tárolni a burgonyát, de az elmúlt években olyan mennyiségű burgonya érkezett be dömping áron Nyugat-Európából, hogy nem lehetett tartani a versenyt” – mondta Kecskés Gábor. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt a burgonyaexportunk, tavaly 55 ezer tonna volt (amely nagyjából 15 százaléka az összes hazai termelésnek).

A krumplitermelés munkaintenzív folyamat, mind az öntözés, mind a betakarítás és a tárolás miatt. Kecskés szerint az országos munkaerőhiány miatt egyre nehezebb a termelés, “a tavalyi évben is már problémás volt”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet burgonya krumpli mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 06:04 Élet, Vállalat

Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat

Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Fontos

Holtzer Péter
2024. november 23. 06:07 Podcast

Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban

Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.

Hajdu Miklós
2024. november 22. 11:05 Közélet, Vállalat

Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el

A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.