Régen nem esett ilyen sok hó egy télen – legalábbis ebben a tudatban éltem és a környezetemben élők közül is páran. A mostani télen talán már negyedszer esett annyi hó Budapesten, hogy ellepte az utcákat, és még a tél felén is alig vagyunk túl.
A saját és a hozzátartozóim – úgy tűnik, homályos – emlékeivel szemben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szerint semmi rendkívüli nem történik eddig a télen. Ugyan az előző években valóban többször is enyhébb volt a tél a megszokottnál, a mostani viszont egyelőre jobban megfelel az átlagosnak.
A nekünk elküldött adataik szerint a mostani télen eddig 14 havas nap volt a pestszentlőrinci központi mérőállomásukon, azaz ennyi napon volt havazás vagy havas eső. Ha a tél hátralevő részében is ugyanennyi napon esne hó, az is csak arra lenne elég, hogy utolérjük a két évvel ezelőtti telet, de a tavalyi 44 naptól még így is messze leszünk. Hogy miért tűnt mégis szokatlannak az utcák havas képe, arra magyarázat lehet, hogy a 2010-es években ez sokszor egészen ritkának számított.
Az OMSZ adatai szerint 2014-ben és 2015-ben is összesen egy, illetve két napra maradt meg a hó, vagyis az állomásuk területén mindössze ennyi ideig volt egybefüggő, mérhető vastagságú hóréteg (azért budapesti országokkal dolgozunk, mert erre a télre még nem összesítettek országos adatokat).
2016-ban is mindössze kilenc napig volt egybefüggő hótakaró, viszont az idei télen már 21 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság pedig elérte a 15 centimétert, amely kimagasló értéknek számít, legutóbb 2013-ban gyűlt össze ilyen sok hó az állomás területén. Azonban ezek az értékek is messze elmaradnak a kilencvenes évekhez képest.
Az idei januárról tehát az mondható el, hogy januárként viselkedik, és a tavalyi évhez képest ez komoly előrelépés, ugyanis az egész évben mindössze egy hónap időjárása igazodott a korábbi átlagokhoz. Az OMSZ szerint a havazás mértéke és a téli csapadék eloszlása sem szokatlan eddig ezen a télen.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
