Nem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormány

Bár számos furcsa, a kormányzatnak kedvező döntése volt az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), jó esély van rá, hogy a Fidesz-közeli média szervezeti átalakítását elkaszálta volna. Ezt a blamát előzte meg a kabinet azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet, így ugyanis már nem kell vizsgálódnia a GVH-nak.

Az érintettek november végén jelentették be, hogy szinte a teljes kormányközeli média a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz kerül (KESMA). A hatalmas médiaportfólió, amire korábban a Fidesz-közeli vállalkozók több mint 30 milliárd forintot költöttek saját vagyonukból, ingyen kerül az alapítványhoz. A folyamat már meg is indult, több médiumnál néhány napon belül megtörtént a tulajdonosváltás.

A tranzakció a médiapiac nagyon nagy részét érinti, így a kezdetektől sejteni lehetett, hogy a versenyhatóságnak állást kell foglalnia az ügyben. Ágazati szakértők szerint szinte biztos, hogy már az alapítványi formát is részben ezért választották a konstrukció megálmodói, hiszen a vonatkozó jogszabály jellemzően vállalkozásokra hivatkozik, nem egyéb nonprofit szervezetekre.

Igen ám, de a KESMA nem magukat a médiumokat, illetve azok kiadói jogát szerzi meg, hanem a kiadó cégeket ajándékozzák neki a kormányközeli üzletemberek. Így pedig elég nehéz lett volna azzal érvelni, hogy az ügyletben nem vállalkozások összeolvadásáról van szó.

Persze ettől még a GVH átengedhette volna az ügyet, hiszen az elmúlt években volt már példa arra, hogy olyan tranzakciókra bólintott rá a médiaszektorban, amelyekről messziről sütött, hogy túlzott piaci koncentrációhoz vezetnek. Egy esetben azonban némi meglepetésre nem így döntöttek. Az idén év elején, amikor Mészáros Lőrinc közvetlen irányítást akart szerezni a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és – ennek révén – az Opus Nyrt. felett is, csak azzal a feltétellel hagyták jóvá a tranzakciót, hogy a korábbi felcsúti polgármester eladja két rádióját.

A vállalkozónak a Kecskeméten és több környékbeli városban is fogható Gongtól, valamint a balatoni Part FM-től kellett megválnia. Az indoklás szerint azért, mert ha ezekkel együtt valósul meg az ügylet, akkor a „balatoni régióban és elsősorban Bács-Kiskun megyében lokális rádiók és nyomtatott sajtótermékek egyazon vállalkozáscsoportba kerülnek, és ezáltal káros versenyhatások alakulhatnak ki”. Más kérdés, hogy Mészáros Lőrinc nem engedte túl messzire magától a két adót, azokat barátja és üzlettársa, Szíjj László szerezte meg.

Most viszont ezek a médiumok végül csak egy tulajdonoshoz kerülnek. A Part FM-et működtető céget már meg is kapta a KESMA, de a Gongot és az összes megyei lapot is felajánlották, így csak idő kérdése, mikor jön létre az az ügylet, amire egyszer már nemet mondott a versenyhivatal.

Így pedig különösen kényelmetlen helyzetbe került volna a GVH, amennyiben állást kell foglalnia, hiszen

ha nem akarja elkaszálni a tranzakciót, akkor egy alig egy évvel ezelőtti döntésének kell ellentmondania.

Persze az állami kontroll alatt lévő szervek működését ismerve ez sem lett volna teljesen megdöbbentő vagy példa nélküli, viszont valószínűleg jogilag védhető sem, ha valaki bíróságon megtámadja a döntést.

Ezt a gordiuszi csomót vágta át a kormány azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciósorozatot, így ugyanis nem kell állást foglalni a GVH-nak^*A versenyhivatal már be is jelentette, hogy “hatáskör hiányában” lezárta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány bejelentésének versenyhatósági vizsgálatát.. Sőt, első körben még a papíron a média sokszínűsége felett őrködő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak ügydöntő szerve, a Médiatanács is megúszta a véleménynyilvánítást. Utóbbi álláspontját ugyanis az eljárás keretében a GVH kérte volna ki, mivel azonban a versenyhivatal nem vizsgálódik, erre ebben a formában biztosan nem kerül sor.

Persze az NMHH saját hatáskörben is indíthatna eljárást, ha úgy véli, hogy sérül a tájékoztatás sokszínűsége, de ők általában nem szokták így vélni. A médiatanácson például az a már emlegetett Mészáros Lőrinc-féle rádiós ügylet is simán átment, amit aztán a hirdetési piac túlzott koncentrációja miatt a GVH ugye elkaszált.

Mindez azt jelenti, hogy a hatóság, illetve a médiatanács magától szinte biztosan nem fogja vizsgálni az ügyletet.

Külső hatásra azonban még rákényszerülhetnek egy állásfoglalásra, már persze, ha valaki kér tőlük ilyet. Más kérdés, hogy szinte biztosan találnak olyan jogi hivatkozást, amivel megtagadhatják a kérés teljesítését, vagy rábólinthatnak az ügyletre. Ilyen helyzetekben ugyanis kifejezetten kreatív a Médiatanács, amit leginkább talán akkor bizonyítottak, amikor megmagyarázták, miért nem gond, hogy a megyei lapok többsége egy kézbe kerül^*Némileg leegyszerűsítve akkor az volt az indoklás, hogy ezek helyi piacon működő lapok, így az, hogy egy vállalathoz kerültek, semmilyen változást nem jelent, hiszen helyileg korábban is mindenhol egy lap volt, és a jövőben is annyi lesz..

Azt egyébként nehéz megmondani, hogy a kormányközeli média egy akolba terelése miatt mennyire sérül a tájékoztatás sokszínűsége. Ez az a helyzet, amikor kifejezetten jól jöhet, hogy a kormánypárti tévék nézettsége alacsony, az érintett lapok olvasottsága pedig egyre csökken, hiszen így a teljes közönségarány, illetve az elért emberek száma sem olyan magas. Itt azonban pontos adatokat nem lehet mondani, sok esetben ugyanis egyszerűen nem állnak ezek rendelkezésre.

A hirdetési piacon azonban lehet összesíteni az érintett médiavállalkozások részesedését, és a túlzott piaci koncentráció már itt is igencsak szembetűnő. Tavaly a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a teljes print és online hirdetési piac 98,3 milliárd forintra rúgott, amiből viszont nagyjából 35 milliárdot a Facebook és a Google hozott össze, így a hagyományos hazai médiának csak 63 milliárd jutott. Ebből pedig a most egy alapítványba összefogott cégekhez áramlott – legalábbis éves beszámolójuk szerint – közel 27 milliárd, azaz a teljes összeg 42 százaléka.

Ha csak a nyomtatott sajtót nézzük, ott valószínűleg még ennél is nagyobb a koncentráció. Bár a legtöbb vállalat nem bontja meg éves jelentésében a hirdetési bevételeket, egy print és online kiadványokkal is foglalkozó csoportnál ágazati forrásaink és a Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint is nagyjából 80 százalék körül lehet a nyomatott sajtóban megjelenő hirdetések részesedése. Mivel a kormányközeli médiában az elmúlt években az internetes lapoknál is látványosan megtolták az állami hirdetéseket, így ennél egy kicsit alacsonyabb, 75 százalékos aránnyal számoltunk, ám ebből is az jött ki, hogy az összes nyomtatott sajtóba áramló hirdetési pénz 45 százaléka a tranzakcióban érintett lapoknál köthet ki.

Egy céges összefonódás nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítése nem egyedi, ugyanakkor nem is általános. Az elmúlt szűk öt évben összesen 21 alkalommal fordult elő ilyen, és szinte kivétel nélkül államosítással kapcsolatos tranzakciók esetében. Az energiapiacon kezdődött a Fővárosi Gázművek megvásárlásával, majd jöttek a takarékszövetkezeti integrációhoz köthető ügyek, de a hírközlési- és a tankönyvpiacot, az áramszolgáltatókat, a dohánykereskedő cégeket és a bankokat érintő tranzakciók is kaptak ilyen minősítést (összeszedtük az összes ilyen esetet, ezeket a csillagra kattintva nézheted meg^*2014. január 29.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megvette az RWE Gas International N.V.-nek a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő 49,83 százalékos részesedését. A kormány azért minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek az összefonódást, mert csak így érhető el, hogy a fogyasztók „megfizethető” energiaellátásban részesüljenek.
2014. február 26.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. nemzetstratégiai jelentőségű összefonódását a kormány a munkahelyek megőrzésével, a takarékszövetkezetek integrációjának felgyorsításával, és (elsősorban vidéken) a pénzügyi ellátás biztonságának fokozásával indokolta.
2014. február 28.
A WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t megvette az állam. Az indoklás úgy szólt, hogy az állam fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítása kizárólag a cég informatikai rendszereinek folyamatos és zavartalan működőképességével biztosítható.
2014. március 26.
Az „Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.-t megvette az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást a kormány a „közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások megfelelő minőségi és biztonsági szintű ellátásával” magyarázta.
2014. április 30.
A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.-t és az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.-t megvette az állam. A kabinet szerint az üzletrész megvásárlása azért nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás, mert a köznevelés tankönyvellátásának és pedagóguskézikönyv-ellátásának megszervezésével kapcsolatos állami feladatellátást szolgálja.
2014. július 30.
Miután a magyar állam részesedést szerzett az MKB Bank Zrt.-ben, a kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a tranzakciót, a munkahelyek megőrzésére, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására tekintettel.
2014. augusztus 28.
Folytatódott a Fővárosi Gázművek Zrt. átalakulása, az állam megvette a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő részvényeket is. Az 50 százalék plusz egy részvényből álló pakettet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vette meg. Ezzel teljesen állami tulajdonba került a cég. A kormányrendelet nem indokolta, hogy miért nemzetstratégiai jelentőségű az összefonódás.
2014. szeptember 18.
Miután az állam bevásárolta magát a Bombardier MÁV Hungary Kft.-be, a munkahelyek megőrzésére és a hazai járműipar fejlesztésére tekintettel minősítette a kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek az összefonódást.
2014. október 2.
Nem indokolta meg a kormány, hogy a Magyar Gáz Tranzit Zrt. állami felvásárlása miért minősül közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak.
2014. november 14.
A WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. megvette az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül. Az indoklás úgy szólt, hogy az állam fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítása kizárólag a cég informatikai rendszereinek folyamatos és zavartalan működőképességével biztosítható. (Másodszor jelent meg a Magyar Közlönyben).
2014. december 16.
Az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő ötven százalék plusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadát az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek. Részletes indoklás nincs.
2014. december18.
Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő 160 ezer darab törzsrésvényét az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek.
2015. március 17.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvette a Budapest Bankot. A kormány nem indokolta meg a döntést.
2015. június 18.
A Tabán Trafik Dohánytermék-forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. összefonódása közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű, a kormány szerint új munkahelyek teremtésére, valamint a koncessziós dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység megkezdésére és az ellátás biztonságára tekintettel.
2015. szeptember 14.
A Fővárosi Gázművek megvette a GDF International S.A.S.-nek a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-ben fennálló részesedését.
2016. február 9.
Az állam megvette a Foncière Polygone Hungária Kft.-t. A társaság tulajdonában volt a Hungexpo, ezért kapott kiemelt státuszt az adásvétel.
2016. október 27.
Az állami MVM megvette az Alpiq Csepel Kft.-t. Itt szintén a fogyasztók megfizethető energiaellátásával érvelt a kormány.
2016. december 15.
Az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megvette az EDF International S.A.S.-től az EDF DÉMÁSZ Zrt.-t. A villamosenergia-ellátás biztonságával magyarázta a kabinet a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást.
2016. december 19.
Részesedést vett az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-ben. A közműszolgáltatások ellátásának biztosításával indokolta a kormány a kiemelt státuszt.
2017. június 12.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő részesedését az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-nek. Indoklás: az ellátás biztonsága.
2017. november 8.
Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. megvette az ÉGÁZ–DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-t.
Indoklás: az ellátás biztonsága.
.