Egy kapavágás sincs, de elkezdték árulni a Helsinki és Tallinn közötti alagútra a jegyeket
Az Angry Birds játékot fejlesztő finn cég, a Rovio egykori vezetője az utóbbi időben a Helsinki és Tallinn közötti alagút építésének megszállottja lett. Peter Vesterbacka most bejelentette, hogy megvan az első 100 millió euró a gigantikus fejlesztéshez, és szerinte az első vonatok és autók 2024. december 24-én elindulhatnak az alagútban. Annyira biztos ebben, hogy 50 euróért el is kezdték árulni a helyjegyeket az első vonatokra.
A projekthez, amely becslések szerint 15-20 milliárd euróba kerülne, az Európai Unió egyelőre nem ad pénzt, de még Finnország és Észtország kormánya sem szponzorálja, bár természetesen nem ellenzi, és lobbizik Brüsszelben a támogatásért. Vesterbacka így a FinEst Bay Area nevű saját vállalatával próbálja megvalósítani az alagutat, és minden pénzt neki kell összeszedni. Az első 100 millió eurót a dubaji ARJ Holding adja.
A két főváros között 100 kilométeres alagutat kellene fúrni, amelynek két ágában vonatok és autók mennének, ezzel 20 percre rövidülne az utazás ideje.
Jelenleg a leggyorsabb kompok is csak 2 óra alatt jutnak át a Finn-öblön. A két ország kormánya korábban már készített egy megvalósíthatósági tanulmányt az alagútról, de abban leghamarabb 2040-es nyitással számoltak. Vesterbacka szerint azonban nincs semmi ok arra, hogy 2024-re ne lehessen befejezni az építkezést.
Ahogy a Reuters írja, Helsinki környékén észtek tízezrei dolgoznak ma is, a finnek pedig évtizedek óta előszeretettel járnak át Tallinnba kirándulni (nem kis mértékben az ott könnyebben beszerezhető és olcsóbb alkoholos italkínálat miatt).
Ha megépülne az alagút, a két város szinte összenőne, körülbelül ahhoz hasonló módon, ahogy a dániai Koppenhága és a svédországi Malmö közel egy település lett a köztük felhúzott tengeri hídnak köszönhetően. Vesterbacka grandiózus terveiben még egy új, mesterséges sziget kialakítása is szerepel, ahol 50 ezer lakást szeretne eladni, és ahol a vonatok is megállnának.
Élet
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Fontos
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
