A Magyar Idők névtelen londoni forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a Tesco fontolgatja, hogy kivonul Magyarországról, sőt a négy kelet-közép-európai leányvállalatot összefogó Tesco Europától is megválhat jövőre. A cég rögtön cáfolta a hírt, ami épp akkor érkezett, amikor a bértárgyalások folytatódnak a Tesco vezetősége és a szakszervezetek között.
A kormányközeli lap állítólag egy londoni menedzsmenttagtól kapta az információt, aki arról beszélt, hogy az anyacég egyáltalán nem tervezi tovább emelni sem a béreket, sem a létszámot a régióban, és erre pénzügyi keret sincs az idei üzleti évben.
A lap beszámolója alapján, ha “az elégedetlen munkavállalók tovább feszítik a húrt”, akkor a Tesco kivonulhat az érintett piacokról, akár úgy, hogy a magyar, cseh, lengyel és szlovák leánycégeket egyesítő Tesco Europát megbontják, vagy ha sikerül, csomagban értékesítik 2018. március után.
Az informátor szerint a londoni vezetés a Brexit miatt egyáltalán nem tervez tartós beruházásokat a kelet-közép-európai régióban, inkább a költségek lefaragásával vennék ki a részüket az egyébként jelentős fogyasztásból. A magyar minimálbér-emelést elkerülhetetlen rossznak tartották a központban, ami állítólag a tervezettnél jobban megterhelte a pénzügyi eredményt. A cikk szerint tehát a Tesco hamarabb dönthet a kivonulás mellett, és úgy tudják, már zajlottak tárgyalások több lehetséges kereskedelmi befektetővel.
Közben a magyarországi leányvállalat röviden és tömören cáfolta a lap értesülését:
A Tesco továbbra is elkötelezett a hosszú távú és fenntartható magyarországi és közép-európai működés mellett.
A hír egyébként éppen akkor érkezett, amikor a Tesco és a kereskedelmi alkalmazottakat képviselő szakszervezetek újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Az valószínűnek tűnik, hogy a cég ajánlata alapján szeptember 1-jétől visszamenőleg bruttó 179 ezer forintra emelik a legkisebb keresetű munkavállalók bérét, azonban a létszámbővítést illetően még nincs megegyezés.
A tárgyalás eredményét befolyásolhatja a Tesco nemrég indított országos munkavállalói létszámfelmérése, amelynek célja, hogy boltméretre és bolttípusokra lebontva meghatározza a megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz szükséges minimális dolgozói létszámot – írja a Magyar Idők.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
