Annak ellenére, hogy a nők munkaerőpiaci aktivitása már érdemben megközelíti a férfiakét, a hagyományos „kenyérkereső férfi” szerepmodellje még mindig erőteljesen jelen van a magyar társadalomban – írja a Demográfiai Portré apaságról szóló tanulmánya.

A kenyérkereső apa szerep legfontosabb jellemzője, hogy a férfi teremti meg a biztonságot fizikai és anyagi értelemben is, és ezért a férfi foglalkoztatotti helyzete és keresete meghatározó tényező a család életében. Ezzel szemben a családcentrikus, modern apa, a törődő apa szerepelvárásban a nőnek és a férfinak is aktívan ki kell vennie a részét a család mindennapi feladatainak elvégzéséből. Ez esetben az apa kimutathatja érzelmeit is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi tízezer gyermek születik apa nélkül MagyarországonNemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Egy nyolc állítást tartalmazó felmérés szerint 2016-ban még mindig általánosan elfogadott a hagyományos apai szerep a magyar társadalomban. A 20-44 évesek 94 százaléka teljesen, vagy inkább egyetértett azzal, hogy a férfiak legfontosabb feladata, hogy biztosítsák a család megélhetését.

Egyértelmű jelei vannak ugyanakkor a családcentrikus, résztvevő apai szerep támogatottságának is, hiszen a megkérdezettek közel kétharmada egyetértett azzal, hogy egy férfi számára sokkal fontosabb, hogy több időt töltsön a családjával, mint hogy plusz munkával mindenáron növelje a családja bevételeit.

Forrás: Demográfiai Portré/Makay-Spéder (2018)

A férfi szerepjellemzők támogatottságának megoszlása egyértelműen arra utal, hogy a 20 és 44 év közöttiek egyes csoportjai a hagyományos apai szerepeket támogatják, és hogy olyanoknak is kell lenniük, akik a férfiakkal szemben kettős elvárással rendelkeznek. A kettős elvárás azt jelenti, hogy a férfiak biztosítsák a család megélhetését, de emellett a gyermek ellátásnak mindennapi gondjaiban is részt vegyenek.

Ha ezzel a kettős elvárással is számolunk, akkor árnyaltabb a kép, ugyanis ez a vélekedés a legelterjedtebb a 20 és 44 évesek körében. Mivel a nemek között alig vannak különbségek, megállapítható, hogy a férfiak önmaguktól, a nők pedig partnerüktől leginkább azt várják el, hogy a férfi egyszerre biztosítsa az anyagiakat és a mindennapokban aktívan résztvevő apák legyenek.

2016-ban a vizsgált korosztály 31 százaléka a kenyérkereső apa, 16 százaléka pedig a családcentrikus apa szerepkészletet támogatja leginkább. A bizonytalan elvárással rendelkezők csoportja a legkisebb.

A felmérés eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a férfiakkal szembeni hagyományos elvárások nemhogy nem múltak el, de népszerűtlenebbé sem váltak.

Az egyes attitűdöket német adatokkal is összehasonlították a tanulmány készítői. Eszerint lényeges különbségek vannak a két ország között. Ugyan Magyarországon és Németországban is támogatott az apákkal szembeni családcentrikusság-elvárás, és nincs is e tekintetben lényeges különbség a magyar és a német vélemény között, az viszont jelentős különbség, hogy a családcentrikusság Magyarországon nem jár(hat) azzal, hogy az apa otthon marad háztartásbeliként. Németországban igen. A magyarok több mint kétharmada (71 százalék), a németeknek pedig csak alig több mint negyede (26,4 százalék) gondolja úgy, az apa nem maradhat otthon.

Forrás: Demográfiai Portré/Makay Spéder (2018)

Jelentős különbség van abban is, hogy a férfinak képesnek kell-e lennie arra, hogy családját eltartsa: a magyarok 93 százaléka így vélekedik, míg a németeknek csak alig több mint negyede.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet apaság demográfia férfiak gyermekvállalás népesedés Olvasson tovább a kategóriában