Melyik magyar egyetemek tudják a legjobban kivenni a részüket az Európai Unió tudományos és innovációs projektjeiből? Erre az EU H2020-as támogatási adatainak elemzéséből derítünk fényt, a magyarországi kötődésű programok alaposabb vizsgálatával (ezeket a nyílt hozzáférésű adatokat bárki letöltheti). Az elemzésből kiderül, hogy a CEU a nemzetközi színtéren messze a legeredményesebb a magyar egyetemek közül.

Azt már bemutattuk, hogy a nyugati országokhoz képest viszonylag kevés kutatási pénz áramlik az unió keleti felére, illetve hogy a régi és a 2004 után csatlakozó tagállamok közötti törésvonal megmutatkozik a H2020^*Horizon 2020 projektek nyomán kibontakozott együttműködési kapcsolathálózatokon is. Röviden kitértünk arra is, hogy a magyarországi vezetésű projektek jelentős része piaci cégekhez, illetve a tudományos életen belül a Magyar Tudományos Akadémiához és a Közép-európai Egyetemhez (CEU) köthető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét külön világ a kelet- és a nyugat-európai országok tudományos életeAz európai kutatási együttműködéseket nézve továbbra is jól látszik a kelet- és nyugat-európai országok között törésvonal. Húszezer projekt kapcsolatrendszerét elemezzük.

2018 szeptemberéig összesen 205,8 millió euró^*Ez az érték valamivel magasabb, mint amivel az előző cikkben számoltunk, annak írásakor ugyanis a projektek összértékét vettük figyelembe és projektvezető nemzetisége alapján rendeltük az egyes kutatásokat egy-egy országhoz. , azaz

körülbelül 66 milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra, méghozzá 571 darab H2020-as program keretében.

Ennek a pénznek közel a negyede, mintegy 15 milliárd forint^*Egészen pontosan 46.601.300 euró, ami a fentebbi összeg 22,6 százaléka. került egyetemekhez, aminek pedig majdnem az egyharmadát a CEU kapta. A Közép-európai Egyetem így a magyar felsőoktatási intézmények közül a legtöbb H2020-as forráshoz jutott. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a következő helyezettek a BME, majd az ELTE, amelyek jelentősen kevesebb uniós kutatási pénzt nyertek, majd tőlük is jócskán lemaradva következnek a vidéki és a kisebb budapesti intézmények.

Az egyetemek nagyságához képest, amit most az oktatók száma^*Ezt a FIR-STAT 2017/18 őszi tanévére vonatkozó adatai alapján vizsgáltuk, az összes foglalkoztatott oktató számát nézve. alapján határozunk meg, még szemléletesebb ez az adat. A CEU így nézve még jobban kiemelkedik a többi egyetem közül, itt közel tízszer akkora pénz jut egy oktatóra, mint az ismét második helyezett műszaki egyetemen. A többi intézmény sorrendjében is felfedezhető némi változás, például az ELTE hátrébb, a Corvinus pedig előrébb lépett.

Az adatok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a magyar egyetemek között páratlanul intenzív kutatómunka folyik a CEU-n, legalábbis a H2020 pályázatokon behozott pénzek alapján. A Közép-európai Egyetemet követő mezőnyből pedig a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem emelhető ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech h2020 Közép-Európai Egyetem kutatás-fejlesztés Olvasson tovább a kategóriában