Szeptemberben az egy évivel korábbinál 3,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közel hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint az előző hónapban.
Az áremelkedésről leginkább az üzemanyagok és a dohányáruk tehetnek, az egy évvel korábbi időszakhoz képest az előbbiek 14,9 százalékkal drágultak, míg az utóbbiak kereken 7 százalékkal. Az alkohol barátai ehhez képest jól jártak a 3,1 százalékos drágulással.
Azok sem úszták meg az áremelkedést, akik se nem autóznak, se nem dohányoznak, se nem isznak. Az élelmiszerek 4,6 százalékkal drágultak, ezen belül legjobban az idényáras burgonya, friss zöldség és gyümölcs, egész pontosan 21,2 százalékkal. Szintén többe került a liszt (7,8 százalékkal) és a tojás (7 százalékkal). Az ellentétes oldalon a KSH rövid összefoglalója csak a cukrot emelete ki, amely 22,7 százalékkal olcsóbb lett.
Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia annak, aki fával fűt, az ugyanis 12,1 százalékkal drágult. Ehhez képest a háztartási energia 1,5 százalékos áremelkedése szerénynek mondható.
Az infláció a 3,6 százalékkal már igen közel került a Magyar Nemzeti Bank 4 százalékos felső tűréshatárához. Igaz, a jegybankárok általában inkább az áru- vagy devizapiaci mozgásokat követő termékektől kiszűrt maginflációs mutatót figyelik, mert ez mutatja meg a gazdaság belső kereslet-kínálati tényezőiből eredő, valódi inflációs nyomást. Ha ez szintén tartósan meghaladná a 3 százalékos – egy százalékpontos tűréshatárral megtoldott – küszöböt, az MNB-nek lépnie kellene a megfékezése érdekében. Ez egyelőre azonban nem fenyeget, a maginfláció az utóbbi hónapokhoz képest lényegében változatlanul 2,4 százalék volt éves alapon.
Pénz
Fontos